Többhetes késedelem után Nasry Asfurát hirdették ki a hondurasi elnökválasztás győztesének – írja a BBC.

A Donald Trump amerikai elnök által is támogatott konzervatív Nemzeti Párt jelöltje a Nemzeti Választási Tanács (CNE) szerint a szavazatok 40,3 százalékát szerezte meg, szűken megelőzve a jobbközép Liberális Párt jelöltjét, Salvador Nasrallát, aki 39,5 százalékot kapott. Asfura az X-en közzétett bejegyzésében azt írta:

„Honduras: készen állok a kormányzásra. Nem foglak cserbenhagyni benneteket.”

A vesztes Nasralla ezzel szemben egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Nem ismerek el olyan eredményt, ami mulasztásokra épül.” Ugyanakkor arra kérte híveit, hogy őrizzék meg a nyugalmukat. „Nem kérem önöket arra, hogy vonuljanak utcára, mert annak nincs pozitív eredménye.”

Marco Rubio amerikai külügyminiszter felszólította az összes érintett felet, hogy tartsák tiszteletben az eredményt, „hogy a hondurasi hatóságok biztosíthassák a hatalom békés átadását”. Az ország parlamentjének elnöke, Luis Redondo ugyanakkor azt írta: az eredmény „teljes mértékben illegális”.

Ahogy azt a 444-en írtuk is, a hondurasi elnökválasztást november 30-án tartották, egészen mostanáig nem hirdettek eredményt. A Magyarországnál valamivel nagyobb, hasonló népességű közép-amerikai országban négyévente döntenek arról, ki tölti be az állam- és kormányfői tisztséget egy olyan politikai rendszerben, amely évtizedek óta a törékeny demokrácia és a nyílt autokrácia között billeg, és ahol a választásokat rendszerint szoros küzdelem és időnként erőszak is kíséri – ám a 2025-ös voksolás még ezeket az előzményeket is felülmúlta, ugyanis az eredmények összesítése állítólagos technikai hibák miatt kétszer is félbeszakadt.

A választási tanács vezetője szerint az eredmények feldolgozásáért felelős magáncég előzetes egyeztetés nélkül végzett karbantartást, egy nappal azután, hogy az élő adatokat mutató rendszer összeomlott. A szoros verseny miatt a jegyzőkönyvek mintegy 15 százalékát kézzel kellett újraszámolni. Az eset országos tüntetésekhez vezetett, a kormányzó Libre párt hívei több ezren demonstráltak Tegucigalpában, választási csalást emlegetve.

Mindez önmagában is robbanásveszélyes helyzetet teremtett volna, ám 2025-ben Latin-Amerika Donald Trump visszatérésével újra olyan washingtoni vezetéssel szembesült, amely korábban már súlyos károkat okozott a térségben: az Egyesült Államok állítólagos drogszállító halászhajók ellen hajt végre katonai akciókat, egy venezuelai beavatkozás lehetőségét is mérlegeli, Hondurasban pedig – ahol az amerikai befolyás mindig is erős volt – ezúttal különösen látványosan avatkozott bele a választási folyamatba.

Trump korábban nyíltan kiállt Asfura mellett, és azzal fenyegetőzött, hogy következményei lesznek, ha a jelöltje elveszíti a választást. Meglepetést keltett az is, hogy kegyelmet adott Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnöknek, aki az Egyesült Államokban 45 éves börtönbüntetését töltötte drog- és fegyverügyek miatt. Nasralla később „korrupt szereplőket” vádolt a szavazatszámlálás manipulálásával, és azt mondta, Trump megszólalásai rontották az esélyeit. Rubio a végeredmény után közölte: Washington együttműködésre készül az új hondurasi kormánnyal, különösen a biztonság, a migráció és a gazdasági kapcsolatok terén.