„Eleve csak epizódszerepet vállaltam a Budapesti Javítóintézetben, közben mindvégig a Debreceni Javítóintézet igazgatóhelyettese voltam. Vagyis utóbbi intézménnyel a jogviszonyom nem szűnt meg, mindvégig fennállt és fennáll” – mondta a HVG-nek Varga László Balázs, a Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézet korábbi igazgatója.

„A Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatói tisztségébe átirányítással kerültem azzal, hogy ez csak időleges megbízás, rövid időre szólt, amely a folytonosság fenntartását célozta”.

Varga László Balázst azután nevezték ki a Szőlő utcai intézet igazgatójának, hogy az előző megbízott igazgató, Kovács-Buna Károly lemondott. Ő volt az, akiről kikerült a videó, amin durván bántalmaz egy gyereket. Kovács-Buna Juhász Péter Pál helyettese volt, a decemberi rendőrségi akciókban őt is őrizetbe vették. Varga László Balázs megbízatása 2026. április 30-ig szólt volna, de egy hét után lemondott.

A HVG-nek azt állította, debreceni állása valójában végig fennállt, mellé vállalta el a hirtelen igazgató nélkül maradt Szőlő utcai létesítmény irányítását. A gyors távozásának elmondása szerint személyes okai voltak, a munkába állásakor szembesült azzal, hogy ténylegesen mekkora teher is az, hogy naponta 450 kilométert kell utaznia családjától a munkahelyére és vissza. Másrészt a kinevezéshez kapcsolódóan nagy nyomással szembesült, amit nem tudott kezelni.

„Vagyis a munkába állásomkor azonnal olyan munkahelyi körülményekkel, szakmai kihívásokkal szembesültem az intézetben, amelyek megoldása, rövidtávú kezelése meghaladta a rendelkezésemre álló kapacitásokat. Mindezen személyes okok miatt távoztam a Szőlő utcai javítóintézetből. Önként, nem bárminek a hatására vagy valamilyen nyomás miatt”

– állította.

Varga László Balázs a lapnak tagadta, hogy azért mondott le, mert a Jelen című lap cikkében aggályos ügyekkel hozta összefüggésbe. A lap a vonatkozó cikkében arról írt, hogy „több olyan, valószínűleg a felettesei és a Nemzeti Védelmi Szolgálat által is ismert eset kötődik a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet megbízott igazgatójához, Varga László Balázshoz, amelyek kétségessé teszik, hogy alkalmas volna az intézményben uralkodó helyzet kezelésére”. A lap szerint „a Debreceni Javítóintézet igazgatóhelyetteseként már tavaly tudomása lehetett Juhász Péter Pál botrányos ügyeiről, de valószínűsíthető, hogy azokkal kapcsolatban nem adott semmilyen jelzést”, illetve „akadnak arra utaló jelek is, hogy az őt érintő eseteket megpróbálták eltussolni”.

„Semmilyen, a Debreceni Javítóintézet irányába, Juhász Péter Pál oldaláról megfogalmazott kérésről, utasításról nem tudok, én sem erről, sem másról Juhász Péter Pálról nem beszéltem”

– mondta a lapnak Varga. „Semmilyen személyes vagy »kérésre történő kivételes elbánás« nem került alkalmazásra az érintett fiú vonatkozásában, vele szemben is a protokollnak megfelelően jártunk el. Ugyanúgy, mint az összes fiúval, kivétel nélkül. Csakhogy ez a fiú úgy került hozzánk, hogy már volt szökési kísérlete a másik intézményben. Azok, akiknél a szökés vagy szökési kísérlet fennállt, az eljárási protokoll értelmében külső, az intézeten kívüli tevékenységet, munkát nem végezhetnek, éppen a szökés veszélyének kiküszöbölése végett. Ez mindenkire vonatkozó általános szabály, nem pedig csak rá vonatkozó »kedvezménymegvonás«”.

A Jelen arról is írt, hogy egy öngyilkosságot megkísérlő fiú esetében az ügyeletes nevelő jelzése ellenére az igazgatóhelyettes nem intézkedett, így nem volt azonnali orvosi vizsgálat.

Varga László Balázs szerint a Debreceni Javítóintézet működését szabályozó eljárásrendeket folyamatosan alakították és frissítették, ám az érintett eset idején még nem létezett konkrét protokoll az ilyen helyzetek kezelésére. Állítása szerint nehéz helyzetben van, mert a vonatkozó szabályok miatt nem mondhatja el a tényleges körülményeket, ugyanakkor kiemelte, hogy az egészségügyi szobában kamera működik, ami lehetővé teszi az ott tartózkodók ellenőrzését. Azt mondta, minden öngyilkossági és önkárosítási kísérletet kivizsgáltak, és a Belügyminisztérium előírásainak megfelelően jelentettek a fenntartónak és az ügyészségnek. Ezek egyik esetben sem tártak fel szabálytalanságot, csupán a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaztak meg. Ezek nyomán az intézet belső eljárási protokollt dolgozott ki, amelyet később az ügyészségi javaslatok alapján tovább pontosítottak.