Halálbüntetés kiszabását kérte a volt elnök Jun Szogjolra az ügyészség Dél-Koreában, azzal vádolva, hogy lázadást vezetett, amikor 2024 decemberében alkotmányellenesen kihirdette a hadiállapotot. A különleges ügyészek ezt „példátlan és súlyos alkotmányromboló cselekménynek” nevezték – írja a Korea Times.

A koreai Btk. szerint a lázadás irányítására csak háromféle büntetés szabható ki: halálbüntetés, életfogytiglani szabadságvesztés kényszermunkával vagy életfogytiglani szabadságvesztés anélkül.

Az ügyészek szerint Juné a végső felelősség az alkotmányos rend aláásásának kísérletéért, amikor a fegyveres erők és a rendőrség mozgósításával megpróbált felülkerekedni a nemzetgyűlésen. Szerintük ezek a lépések súlyos fenyegetést jelentettek a demokratikus kormányzásra, és a törvény által lehetővé tett legszigorúbb büntetést indokolják.

Az ügyész szerint Jun cselekedetei közvetlen támadást jelentettek az alkotmányos kormányzás ellen. Az elnök csapatokat vezényelt a nemzetgyűlés épületébe, hogy a képviselők ne tudják megszavazni az általa bevezetett statárium feloldását. A katonák behatoltak a Nemzeti Választási Bizottság épületébe is, és több médiumnál megpróbálták megszüntetni az áram- és vízellátást.

Az ügyész szerint a hivatalától a puccskísérlet után megfosztott elnök nem tanúsított semmiféle megbánást. A vád szerint Jun a statárium kihirdetésével megpróbálta meghosszabbítani a hatalmát, és teljes kontrollra törekedett a törvényhozás felett.

Hadiállapotot elvileg csak háborús helyzet, nemzeti szükségállapot vagy ahhoz hasonló válsághelyzetben lehetne elrendelni a koreai alkotmány szerint. A volt elnök emellett több politikus, köztük az ellenzék vezetőjének, a házelnöknek és a Nemzeti Választási Bizottság tisztviselőinek a letartóztatását is elrendelte.

A perben hét magas rangú katonai és rendőri vezetőt, köztük a volt védelmi minisztert és az akkori országos rendőrfőkapitányt társtettesként vádoltak meg.