Jelenleg csak a belgrádi követségen lehet menedékjogot kérni Magyarországtól – ez derült ki a Helsinki Bizottságnak a külügy ellen indított perében

A Magyar Helsinki Bizottság közadat-pert indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ellen, mert a minisztérium megtagadta a menekültügyi eljárásokra vonatkozó statisztikai adatok kiadását. A Fővárosi Törvényszék most nem jogerősen kimondta, hogy a minisztériumnak ki kell adnia ezeket az adatokat, mivel jogsértően tagadta meg azokat.

A per során kiderült, hogy Magyarországon a menedékkérelem benyújtásának egyetlen tényleges lehetősége jelenleg az úgynevezett nagykövetségi eljárás, és azon belül is gyakorlatilag csak a belgrádi magyar nagykövetségen lehet ilyen szándéknyilatkozatot tenni. Ezt követően az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bírálja el az ügyet, és ha az pozitív, a KKM egyszeri beutazásra jogosító okmányt ad ki.

A minisztérium egyébként 2020 óta vezette be ezt a rendszert, amely elvileg még a kijevi nagykövetségen is működhetne, de technikai okokra hivatkozva ott gyakorlatilag soha nem fogadtak be kérelmet. Így a bírósági ítélet szerint a menedékjog benyújtása – a határon belüli kérelmezés megszűnésével – a világon jelenleg egyetlen helyen, Belgrádban lehetséges Magyarország esetében.

A Helsinki Bizottság szerint ez a gyakorlat lényegében felszámolja az Alaptörvényben garantált menedékjogot, mert külföldön, így egyedül Belgrádban kell kezdeményezni azt, miközben Magyarország területén vagy más nagykövetségeken erre nincs lehetőség főszabályként.