Balatoni korizással indítottam a napot a délután kettőkor kezdődő hírügyelet előtt, ami azért nem magánügy, mert sikerült közérdekű információt szereznem: baromi jó a jég a tavon, és mindenkinek érdemes rápróbálnia, hiszen legutóbb majdnem egy évtizede volt lehetőség arra, hogy magyar ember a befagyott tengeren érezhesse magát.
Az a rövid túránkon is világossá vált, hogy a jég minősége irtó különböző pár kilométeren belül is: Siófokon nem találtunk olyan helyet, ahol korcsolyával érdemes lett volna rámenni - de normál cipőben itt is szuper élmény a befagyott Balaton. A haveri tippre célba vett kenesi strand viszont álompályának bizonyult:
a part közelében egészen sima a jég, beljebb már tele van látványosan feltorlódott jégtáblákkal, jégsünökkel
és más jéglényekkel,
de ott is korizható, és remek túrák kínálkoznak a parttal párhuzamosan is.
Ahogy kisüt néha a nap a végtelen jég fölött, attól Caspar David Friedrich is elsírná magát, el lehet képzelni, hogy állta a sarat egy sima 444-es műsorvezető.
Itt értetlenkednek a strandon a környékbeli hattyúk és kacsák is, hiszen életükben nem láttak még ilyet.
Csak el ne hízzanak, mert míg ott voltunk, valaki mindig etette őket.
Egyet kérek az infóért cserébe: Donald Trumpnak egy szót se!