Bár napokig próbált ellenállni a nyomásnak, szombaton végül beadta lemondását Jack Lang, a párizsi Arab Világ Intézetének főigazgatója. Ez önmagában is jelentős intézmény, a francia soft power letéteményese, de Lang maga is önálló intézménynek számított évtizedek óta a francia kulturális életben. Mitterrand egykori kulturális minisztere ugyan már 86 éves, de még mindig legendásnak mondott befolyása és lobbiereje van.
Ez az, ami most elenyészhet, méghozzá az Epstein-botrány miatt, Lang ugyanis abba bukott bele. Ezzel ő az eddigi egyik legjelentősebb áldozata Amerikán kívül az akták nyilvánosságra kerülésének.
Jack Lang és lánya, a filmproducerként ismert Caroline Lang neve sok ezerszer bukkan fel a nyilvánosságra hozott, hárommmilió oldalni Epstein-dokumentumban, lányának még közös offshore-cége is volt egy időben Epsteinnel. Az idősebb Lang nem is tagadta, hogy Epstein közeli barátja volt - azt állította ugyanakkor, hogy korábban nem tudott arról, hogy a fél elittel baráti viszonyra törekvő amerikai üzletember milyen súlyos szexuális bűncselekményeket követett el - noha Epstein már 2009-ben is ült ezekért.
„Fehér vagyok, mint a hótakaró, semmit sem tudtam a bűnözői múltjáról”
- mondta Lang az Epsteinnel való kapcsolatáról.
Az Epstein-botrány hullámai Franciaországban egyelőre két fő irányba csaptak ki. Egyrészt a Mélenchon-féle baloldal Le Penékre igyekszik tolni az ügyet, abból kiindulva, hogy a populista-patrióta Francia Tömörülés támogatója, tanácsadója volt Steve Bannon, akiról kiderül az aktákból, hogy igencsak szoros viszonyban állt Epsteinnel. Másrészt Lang lemondatása állt a középpontban, ami pedig a hagyományos baloldali kulturális elit kulcsfigurájával való leszámolást jelenti.
Az amerikai üzletember Woody Allenen keresztül ismerkedett meg a korábbi francia szocialista miniszterrel, és a kapcsolatuk egészen Epstein 2019-es, gyanús haláláig tartott. A kapcsolathálóját szisztematikusan építő Epsteinnek érdemes volt vele barátkozni: Lang 1981-től összesen tíz éven át volt francia kulturális miniszter, és azóta sem vesztette el a befolyását.
Világszerte ismert megaprojektek fűzödtek a nevéhez, az ő korszakában valósult meg az új diadalív a párizsi Défense-ban, épült fel a Bastille Operaház és az üvegpiramis a kibővített Louvre udvarán, de a nemzetközi branddé lett Zene Ünnepe is az ő kreációja volt. Rózsaszín ingeinél csak a hiúsága és állítólagos kapzsisága volt legendásabb: azt beszélték róla, hogy a munkatársait minden reggel azzal nyomasztotta, hogy minden nap elvárt magáról egy újabb újságcikket.
Az Epstein-akták nyilvánosságra kerülése után a francia sajtó már arról írt, hogy Lang vagy önként fog lemondani, vagy a francia külügy váltja le az Arab Világ Intézetének vezetéséről. Szombaton végül maga jelentette be Marokkóban, hogy az intézmény érdekében inkább önként távozik.
Marokkó szimbolikus hely lehet számára is: az észak-afrikai országban, a volt francia protektorátusban különösen szoros kapcsolatai voltak. Korábbi sajtóinformációk szerint Lang is érintett lehetett abban a néhány évvel ezelőtti marrakesi razziában, melyben állítólag francia notabilitásokat értek tetten helyi kisfiúkkal egy luxusriádban.