A kormány a múlt héten elrendelte „a kritikus energetikai infrastruktúra” védelmének megerősítését, aminek részeként Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kíséretében katonák érkeztek a paksi atomerőműhöz is. A látogatásról a kormány hivatalos Facebook-oldala is beszámolt, ám a poszthoz eredetileg olyan, az erőmű belső tereiben készült fotókat csatoltak, amik működő monitorokat, dokumentumokat és különféle technikai eszközöket is mutattak – írja a Telex.

Bár a képeken szereplő szövegek és ábrák a felbontás miatt nem voltak könnyen olvashatók, szakértők szerint az ilyen vizuális információk speciális elemzőeszközökkel értelmezhetők lehetnek. A képek nagy részét tíz perc után lecserélték, de este az újonnan hozzáadott képek közül is töröltek egyet. Az eredeti képek azonban hétfő reggel még mindig láthatók voltak azokban a cikkekben, amik az eredeti bejegyzés alapján számoltak be a látogatásról, igaz, ezeket délelőtt már törölték.

A törlés ténye mindenesetre arra utal, hogy a kormányban is rájöhettek: nem volt jó ötlet közzétenni ezeket a képeket, hiszen az ilyen részletek potenciálisan értékes információval szolgálhatnak egy célzott támadás előkészítéséhez.

Magyarországon a SeConSys Kiberbiztonsági Egyesület adja ki a kritikus infrastruktúra védelméről szóló kiberbiztonsági kézikönyvet. Ebben felidézik többek között azt is, hogy 2016-ban Oroszország összehangolt kibertámadással bénította meg Kijev egyik meghatározó alállomását, részben nyilvánosan elérhető információk és sajtófotók elemzésére támaszkodva. A támadás következtében 225 ezer ember maradt áram nélkül. Továbbá az orosz Duma 2019-ben törvényben korlátozta, hogy a katonák telefont vigyenek a frontra, mert túl sokan buktattak le hadműveleteket óvatlanul posztolt szelfikkel.

Bár az érintett képeket utólag törölték, az interneten megjelent tartalmak teljes eltávolítása gyakorlatilag lehetetlen, különösen, ha automatizált eszközökkel archiválják őket. A lap által megkérdezett szakértő szerint a nyílt forrású információgyűjtés (OSINT) módszerével akár apró részletekből is összeállítható egy komplex rendszer működésének képe. Ezért a hasonló létesítményekben általában szigorúan korlátozzák a fotózást, gyakori, hogy belépéskor elveszik a telefonokat, vagy leragasztják a kamerákat, és a készült felvételeket is ellenőrzik publikálás előtt. A mostani esetben a jelek szerint az ellenőrzési mechanizmus nem működött megfelelően.