• A dán miniszterelnök az európai politika fontos szereplője lett.
• Kiállása Trumppal szemben Grönland ügyében jelentősen dobott a népszerűségén.
• Pártja megnyerte ugyan a keddi választást, de a döntés már nem Mette Frederiksen kezében van.

Ha van politikus, akinek befolyása túlnő a saját országa geopolitikai súlyán, akkor Mette Frederiksen biztosan közéjük tartozik. A 6 milliós Dánia még sosem volt ennyire fontos szereplője az európai politikának, mint Frederiksen miniszterelnöksége alatt: a vezetésével Dánia az európai stratégiai önállóság egyik legelszántabb szószólójává lépett elő, míg az uniós országok közül arányosan az egyik legnagyobb katonai támogatást nyújtotta Ukrajnának.

A Politico tavaly év végén Donald Trump mögött már Frederiksent sorolta a második helyre az európai politikára legnagyobb hatással lévő politikusok között. A dán kormányfő abban is úttörőnek bizonyult, hogy szociáldemokrata politikus létére rendkívül szigorú bevándorláspolitikával fogta ki a szelet a szélsőjobb vitorlájából – bírálják is baloldalról, amiért bevitte a fősodorba az idegenellenességet. Idén pedig a grönlandi krízisben tanúsított határozottságának köszönhetően már jelentős nemzetközi figyelmet kapott Európán kívül is.

Ennek ellenére a demokrácia már csak olyan, hogy akár még háborús hősök is elbukhatnak egy választáson: a leghíresebb példa erre Winston Churchill, aki két hónappal azután, hogy a szövetségesek legyőzték Hitlert, vereséget szenvedett a biztosabb jövőképet kínáló Clement Attlee-től. Frederiksen pont ezt akarta elkerülni azzal, hogy előrehozta pár hónappal az eredetileg őszre kiírt választásokat, de hiába dobta meg a népszerűségét Grönland, és hiába a Szociáldemokrata Pártra szavaztak a legtöbben, nem lehet elégedett, hiszen 21,9 százalékkal a párt a legrosszabb eredményét érte el 1901 óta.

Kemény bevándorláspolitikával a szélsőjobb ellen?