Orvosbárók és orvosoligarchák befolyásolják a magyar egészségügyet az Orvosi Kamara szerint

Az orvosbárók által uralt rendszerek leépítéséről adott ki vitairatot a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Bár azt hangsúlyozzák, hogy a cél nem az egyes személyek leváltása, hanem „annak biztosítása, hogy ne lehessen báróként működni”, ez egy elég alapvető kritika a magyar egészségügy működésével szemben.

A MOK szerint ugyanis a magyar egészségügyet a hivatalos hierarchián kívüli, túlterjeszkedő hatalommal bíró szereplők, orvosbárók, orvosoligarchák jelentősen tudják befolyásolni.

„Ennek oka, hogy az intézményi környezetben az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a teljesítményalapú működés nem érvényesül következetesen”

– írják. A döntések gyakran nem szakmai, hanem személyes, gazdasági vagy politikai érdekek mentén születnek – teszik hozzá az MTI összefoglalója szerint.

A MOK kis orvosbáró-történeti összefoglalója szerint az egész jelenség a szocializmus idején, a hálapénz elterjedésével alakult ki, de a rendszerváltás után a gazdasági és politikai kapcsolathálókkal csak tovább erősödött. Ezt a „bárói hatalmat” a hálapénz kivezetése sem számolta fel, az érintettek ugyanis gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez.

A kamara 2025-ben végzett egy 4000 fős felmérést, az ebben megkérdezett orvosok 93 százaléka is egyetértett abban, hogy vannak ilyen szereplők az egészségügyben. A vitairat szerint az orvosbárói struktúrák lebontásához szabályozási és szerkezeti változás szükséges. Mint írják, a vitairat célja egy, a betegek és az egészségügyi dolgozók számára is kiszámíthatóbb, biztonságosabb és igazságosabb egészségügy kialakítása, egy olyan rendszer, amely egyszerre képes megelőzni a visszaéléseket és érvényesíteni az egyéni felelősséget.

„A hálapénz megszüntetése csak az első lépés volt egy tiszta egészségügyi rendszer felé. A következő az, hogy a hatalom többé ne informális csatornákon, hanem átlátható, etikus és teljesítményalapú struktúrákban működjön”

– összegez a Kamara.