Magyar Péter leendő miniszterelnök ígérete szerint az új kormány egyik első lépése az lesz, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez (European Public Prosecutor's Office, EPPO). Magyar a csatlakozást azon négy lépéscsomag között emlegeti, amelyekre hajlandó a jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós pénzekért, de egyébként az EU részéről az EPPO-hoz való csatlakozás nem előfeltétel. Mivel az elmúlt éveket Brüsszel megállításával és ennek szajkózásával töltöttük, az újabb brüsszeli ármány miatti sápadozás helyett érdemes áttekinteni,

• mit csinál az Európai Ügyészség, és kik dolgoznak ott,
• mikortól és hogyan csatlakozhatunk,
• miért lenne ez jelentős lépés Magyarország számára,
• és szilárd elhatározás esetén is miért rögös ez az út.

A 2021 óta működő szervezetnek Magyarország mellett már csak Írország és Dánia nem tagja, de ők kivételt kaptak a bel- és igazságügyi együttműködés alól. Az Európai Ügyészség lényegében az uniós forrásokat károsító korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatja. Messze nem csak egy újabb aktatologató szervezetről van szó, 2025-ben körülbelül 6900 bejelentés alapján 3600 új vizsgálatot indítottak, 67 milliárd euró becsült kár miatt.

A csatlakozásnál két opció van: az ország dönthet úgy, hogy a csatlakozás napjától kezdve legyen joghatósága az EPPO-nak vizsgálni az ügyeket, ez értelemszerűen minden olyan, hatáskörbe tartozó bűncselekményre vonatkozik, amelyet a csatlakozás napja után követtek el, a svédek például így csatlakoztak utólag, igaz, náluk senki sem feltételezte, hogy valakik szervezetten, erre gyakorlatilag rendszert építve rövidítenék meg a svédeknek járó uniós forrásokat. A másik verzió a lengyel modellként is emlegetett visszamenőleges hatály, amikor az EPPO megalakulásának napjától, azaz 2021. november 20.-ig visszamenő hatállyal vizsgálódhat az Európai ügyészség. Logikus lenne, ha a Magyar-kormány ezt az opciót választaná, hiszen így 2021-re visszamenőleg vizsgálhatná az EPPO az Orbán-rendszernek a legsúlyosabb EU-s forrásokat érintő botrányait. (Emlékeztetőül, ebben a hírhedt Elios-ügy nincs benne, mert az az EPPO megalakulása előtt történt és még akkor véget is ért, de 2021 óta is készültek néhány centis kilátók és lomb nélküli lombkoronasétányok.)