Néhány kifejezetten izgalmas, sőt szaftos részlet is kiderül a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvető NKA-botrányról abból az interjúból, amit az Index készített Krucsainé Herter Anikóval, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatójával. Az NKTK az NKA segédszervezete, amely a pályázatok kiírásáért és ellenőrzéséért felel.

Ezen a pontos joggal merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy a 444 miért szemlézi egy bizonyítottan hazug, azon belül célzatosan hazug propagandaújság cikkét. Miért kezeljük kvázi forrásként azt az Indexet, amelyik két nappal ezelőtt volt kénytelen írásban bevallani, hogy példátlan módon leközölt egy hamis gazdasági kormányprogramot, ami valójában nem a Tisza párt műve volt. A válasz: mert mindezzel együtt az forrás- és kordokumentumértékű lehet, hogy a vesztüket érző NER-végrehajtók mivel próbálják egymást összesarazni és magukat mentegetni a bukott hatalom propagandatermékében.

Tehát az itt következőket ezzel az igen erős megszorítással érdemes olvasni. És még így is borzongatóak.

Krucsainé Herter Anikó fő állításai tehát a következők:

• Az általa vezetett Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő nem ír ki pályázatokat, nem dönt pénzekről, hanem az NKA által kiírt pályázatokat kezeli. Vagyis segítenek a pályázatok megírásában, ők kötik meg a szerződéseket és ők végzik az ellenőrzéseket.
• Azonban még az érintett szavaiból is az derül ki, hogy az ellenőrzés teljesen formális és könnyen átjátszható, annak ellenére, hogy néha még a helyszínekre is kiszállnak.
• Ennek oka az, hogy az NKTK bevallottan nem ellenőrzi semmilyen költség életszerűségét. Kizárólag azt, hogy a pályázó által beadott költségvetésben és a tényleges számlákon szereplő számok egyeznek-e. Vagyis az ő szempontjukból abszolúte szabályos akárhány forintért színpadtechnikát, járművet bérelni vagy szolgáltatást vásárolni, ha az előzetes büdzsében és a leadott számlákban ugyanaz az összeg van feltüntetve. A főigazgató ezt így fogalmazta meg „Minden egyes pályázatnál költségtervet kell készíteni, és ha azt írják, hogy bérleti díjra 100 forintot szeretnének költeni, és kiderül, hogy ez 5 millió, akkor ott azért visszakérdezünk, hogy ez most miért is ennyi. De ha százzal számol el, akkor nem igazán van eszköz a kezünkben.”
• A hírekben szereplő, eddig lényegében titokban tartott, 17 milliárd forintos kiosztható összegről és az azt osztó háromfős kollégium létrehozásáról Herter állítása szerint Hankó Balázs elnök és Bús Balázs alelnök döntött. Ők találták ki, 2024 végén, 2025 elején, hogy „kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására” osszák ki az NKA felhalmozódott tartalékát, 10 milliárdot. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá. 17 milliárd egy 2026 eleji kormánydöntés módosítás alapján lett belőle.
• Bár az NKA-t irányító Bizottság három lemondott tagja - Baán László, Vidnyánszky Attila és Both Miklós - is arra utalgatott, hogy a botrányos pénzekről döntő kollégium átverte őket, mert nem számolt be az összes, általuk kiosztott pénzről, ez Herter szerint valójában nem is volt a kötelességük. Herter szerint a Bizottság tagjai egyik kollégium tevékenységének sem ismerik ilyen mélységben a részleteit. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy minden kollégium ügyeiért egy-egy konkrét bizottsági tag felelős. Itt jött az első busz alá lökés: a főigazgatónő szerint ezt a rendkívüli kollégiumot egy személyben Bús Balázs felügyelte.
• Az NKA kollégiumai 3 fajta pénzkerettel gazdálkodhatnak: létezik nyílt, meghívásos és egyedi pályázatok benyújtására szánt keret is. A botrányos kollégium egyedi pályázati keretet kapott, emiatt nem volt klasszikus, nyílt pályázati felhívás. „Ilyen volumenű egyedi pályázatok benyújtására más esetben nincs a kollégiumoknak lehetőségük.” - mondta erről Herter.
• A főigazgató szavaiból az következik, hogy az egyedi ügymenetről Hankó és Bús dönthettek. „Nem gyakorlat ez, hogy csak egy típusú keretet kapjon egy kollégium.” - tette még hozzá.
• Herter azt állítja, hogy a csak az érintettek által ismert pályázatról NKA honlapján, a hírek között tettek közzé közleményt 2025. augusztusában majd decemberében. Olyan közleményt, „ami végigvezeti az ide pályázni szándékozókat, hogy mit kell csinálniuk, hogyan kell regisztrálni, hova kell írni annak érdekében, hogy be tudják nyújtani az egyedi pályázatot.” A két megadott dátummal jelenleg nem található semmiféle közlemény a honlapon a hírek között. Egy jóval későbbi, 2026. április 27-i dátumú közlemény viszont tartalmaz egy linket, ami egy, a pályázatról szóló, de dátum nélküli közleményre mutat, ami értelmezhető egyfajta igen elnagyolt, dodonai nyelven megfogalmazott pályázati felhívásnak. De ezt írhatták utólag is természetesen.
• Nemcsak a pályázati kiírásokat nem publikálták igazából, hanem a titkos bizottság döntéseit, vagyis a pénzben részesített csókosok listáját sem. Vagyis azt is trükkös és megtalálhatatlan módon: az eredményeket nem szokás szerint külön, új közleményben publikálták, hanem utólag odarakták a hónapokkal korábban, 2025 nyarán és telén publikált - vagy igazából talán még akkor sem publikált - pályázati felhívó közlemény végére, a semmitmondó “Tájékoztató” szó alá linkelve. Herter második busz alá lökése: erre a trükkös, rejtett eredményközlésre Hankó minisztertől kapott utasítást.
• Busz alá lökés 3: Hankó a múlt héten azzal próbálta oszlatni a vihart, hogy a Bizottság ülésén bejelentette, a titkos alapból támogatottaknak előírta, hogy „írjanak szakmai és pénzügyi részbeszámolót.” A főigazgató szerint azonban „Ez a részbeszámoló, státuszjelentés nem fog valós képet mutatni, mert lehet, hogy valaki később kezdi el, és még van ideje a megvalósításra. Amikor lezárult a program, akkor fogjuk látni, hogy jogszerűen használták-e fel a forrást – ha nem, akkor vissza kell fizetni.”
• Az 1100 titkos támogatottból 20-25-en már visszafizették a milliókat.