Hőhullám söpör végig egész Európán

Európában hőségrekordok dőltek meg május utolsó hetében, Nagy-Britanniában éppúgy, mint a Nyugat-Balkánon. Az elmúlt napokban az ilyenkor szokásosnál átlagosan 10-15 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletről számoltak be Spanyolországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Írországban vagy a Benelux államokban, csütörtökön pedig Olaszországban is a legmagasabb fokozatú, vörös színű riasztást rendelték el több nagyvárosban.

A meteorológiai mérések szerint a hőségért egy úgynevezett hőkupola a felelős: egy olyan stabil, szubtrópusi eredetű magasnyomású légköri képződmény, amely gyakorlatilag beszorítja a forró levegőt a kontinens fölé, miközben gátolja a felhőképződést és a csapadékot.

Londonban, a Kew Gardens mérőállomáson 35,1 Celsius-fokot regisztráltak, amely messze felülmúlta az 1922-es korábbi csúcsot, miközben Írországban 28,8 fokos rekordot mértek. Franciaországban a nemzeti hőségindex történelmi magasságokba emelkedett, a déli és délnyugati megyékben – köztük Toulouse térségében – a csúcsértékek elérték a 39 fokot, de Spanyolország egyes részein a 40 fokot is megközelíti a forróság. Olaszországban az egészségügyi tárca az idén első alkalommal léptet életbe hőségriasztást, és mindjárt a legmagasabb fokozatút Rómában, Firenzében, Bolognában és Torinóban. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hőkupola miatt a nagyvárosokban megjelentek a trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet sötétedés után sem süllyed 20 fok alá, megfosztva az emberi szervezetet a regenerálódás lehetőségétől.

Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője a kialakult helyzetet a klímaválság fokozódásának „brutális emlékeztetőjeként” jellemezte. Kiemelte, hogy a tudományos konszenzus szerint az emberi tevékenység – különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése – közvetlenül felelős az ilyen extrém és korai hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedéséért. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egykor a nyár közepére korlátozódó kánikulák tavaszi megjelenése egy új, veszélyes valóság kezdetét jelzi, amely azonnali alkalmazkodási stratégiákat és a sérülékeny társadalmi csoportok, például az idősek fokozott védelmét teszi szükségessé. (via MTI, The Guardian)