Egy szavazásra váró törvényjavaslat miatt elkezdték a gyerekcellák kilakítását egyes svéd börtönökben. A skandináv országban eddig 15 év volt a büntethetőség alsó korhatára - nálunk ez például 14, Nagy-Britanniában pedig 10 - amit most 13 évre fognak leszállítani. Az ok az országot valósággal lebénítő bandaháborúkban, illetve abban keresendő, hogy a drogkereskedésből, betörésekből és csalásokból élő utcai bűnszervezetek előszeretettel toboroznak gyerekkorúakat, kifejezetten azért, hogy velük hajtassák végre a legdurvább akciókat. Az utóbbi évtizeden emiatt elképesztően megugrott az egészen kis, akár 11-12 éves gyerekek által elkövetett gyilkosságok és bombamerényletek száma. A Magyarországnál alig nagyobb népességű Svédországban a rendőrség becslése szerint 17500 aktív bandatag és 50000 hozzájuk csapódó bűnöző lepi el a korábban békés utcákat.
„Tavaly ötvenkét 15 évesnél fiatalabb gyerek állt bíróság elé gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet vádjával. Nem lopásról vagy akár garázdaságról van szó. Gyilkosságokról beszélünk.” - indokolta a törvénymódosítást Gunnar Stommer, a jobbközép-liberális kormánykoalíció igazságügyminisztere. A szavazást június 15-én tartják.
A 3,5 éve hatalmon lévő centrista-jobbközép kormányzat a korhatár leszállítása mellett hosszabb büntetési tételekkel és a rendőrség jogosítványainak kiterjesztésével próbálja visszaszorítani az utcai erőszakot. 2022-es hatalomra kerülésük évében 62 ember öltek meg a bandák, tavaly 44-et.
A kormány intenzív rehabilitációt ígér a bebörtönzött gyerekkorúaknak. Eddig börtön helyett gyermekotthonokba küldték a fiatalkorú bűnözőket - tehát nemcsak a gyerekeket - de ez teljes kudarcnak bizonyult. A statisztikák szerint 10-ből 9-en újra csatlakoztak a bandájukhoz és 8-en felnőttként börtönbe kerültek.
A 13-14 évesek tévézhetnek, videójátékozhatnak sportolhatnak és sakkozhatnak majd és azt is fontolgatják, hogy plüssállatokat is tegyenek a cellákba.
Egy 13 éves még gyerek, aki energiaitalt sem vehet magának - érvelt az ellenzéki Centrumpárt szóvivője, aki szerint az eddigi gyermekotthonok jelentik a megoldást. Felipe Estrada Dorner , a stockholmi egyetem kriminológiaprofesszora szerint az eleve marginalizált helyzetben élő gyerekek - nagyrészt bevándorlókról van szó - életbeli esélyeit csökkenti a börtönbüntetés. De szerinte a társadalmat is meg kell védeni. „Nem járkálhatnak az utcán gyilkosok” - magyarázta.