„Valóban volt egy hármas találkozó az igazságügyi miniszterségem idején, amin Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, valamint Bóka János és Tuzson Bence miniszterek vettek részt. Ezt a találkozót valóban én kezdeményeztem, és az én irodámban tartottuk, viszont nem berendeltük, és olyan sem történt, hogy mi beleszóltunk volna abba, hogyan működjön a hatóság” – mondta a 444-nek Tuzson hétfő délelőtt. A volt igazságügyi minisztert azután kérdeztük, hogy egy vasárnap esti interjúban Biró azt mondta: 2024 márciusában behívták az Igazságügyi Minisztériumba.

Biró elmondása szerint ez nem sokkal azután történt, hogy egyrészt neki volt javaslata, hogyan kellene bővíteni a hatékonyabb eljárások érdekében az Integritás Hatóság jogköreit, másrészt a munkatársai egy gyanús ügyben helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában. A találkozón, amely során a miniszteri tárgyalóasztalon katonai technológiát alkalmazó, lehallgatás elleni, működő készülékeket látott, Tuzson mellett Bóka János akkori uniós ügyekért felelős miniszter vett még részt. Az IH elnöke szerint mindkét miniszter arról beszélt: tőle azt várják, hogy igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges magyar mérföldkövek teljesülését, emellett határozottan kérték, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket.

Tuzson kérdésünkre most azt állította: ilyenekről nem beszéltek. A volt miniszter, aki magától nem emlékezett, mikor történt ez a találkozó, csak a Biró-interjú őt érintő részei miatt tudta az időpontot, a kérdésünkre azt állította, hogy „nem arról szólt, hogy ne tartsanak helyszíni szemlét, hanem a hatáskörökről szólt, annak az intézménynek a hatásköréről, amit ő vezet, illetve az ő igényeiről, hogy hogyan szeretné megváltoztatni ennek az intézménynek a hatásköreit”.

A volt miniszter szerint az IH elnöke egy több pontból álló javaslatcsomaggal állt elő. „Az egyik eleme az volt, hogy legyen mentelmi joga az elnöknek, a másik az alelnökök megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazta, a harmadik eleme egy elég érdekes elem volt, amelyik a hatáskörének a megváltoztatására irányult (…) Eddig vizsgálati jellegű hatásköre volt, azt szerette volna, hogyha ez nyomozati hatáskörré alakul át” – mondta Tuzson.

Azt mondta, hogy ez utóbbit ők nem támogatták az egyébként „jó hangulatú és szigorúan szakmai alapú” egyeztetésen, mert egyrészt szerinte a hatóságnak „a jogszabályi keretek között is van jó pár lehetősége, amit egyébként addig még nem is merített ki”. Másrészt Tuzson szerint „abban az esetben, hogyha ő nyomozati jogköröket kap, akkor összecsúsznak Magyarországon a különböző hatáskörök”. (Magyarországon egyébként most is van nyomozati hatásköre az ügyészségnek, ami általában felügyeli a nyomozást, a rendőrségnek és bizonyos esetekben a NAV-nak is.)

A volt miniszter állítja, hogy az egyeztetésen csak erről volt szó, „általánosságban a hatáskörökről, meg az ő egyéb igényeiről szólt”. Tuzson szerint Bóka azt is elmondta, hogy „mi a magunk részéről ahhoz tartjuk magunkat, amit az európai uniós megállapodásban kötöttünk, és amit egyébként el is fogadott az unió, hiszen ennek alapján jött létre ez a hatóságok is”.

Arról, hogy a találkozón valójában miről vagy mikről volt szó, és mikről nem, hitelt érdemlő bizonyíték aligha fog előkerülni. A találkozóról ugyanis semmilyen feljegyzés vagy jegyzőkönyv, írásos, a résztvevők által szignózott dokumentum nem készült. „Ez egy beszélgetés volt közöttünk, erről külön feljegyzés, dokumentum nem született” – mondta kérdésünkre Tuzson Bence.