Középkor Kaliforniában – egy hete volt az előválasztás, de még három-négy hétig eltart, mire megszámolják a szavazatokat
Kaliforniát sokan képzelik a Föld egyik legfejlettebb helyének annak alapján, hogy itt találták ki az internetet, itt található a Szilícium-völgy, ez a popkultúra egyik szülőhazája, 2012 óta közlekedhetnek önvezető autók, és akkora a gazdagság, hogy ha önálló ország lenne, a világ ötödik legnagyobb gazdasága lenne az övé. De ez a kép sok tekintetben csalóka. Kalifornia infrastruktúrája borzalmas, a választási rendszere pedig kőkorszaki vicc, amit az épp folyó kormányzóválasztás pompásan bizonyít.
Kaliforniában egy hete, június 2-án tartották a speciális rendszerű kormányzói előválasztás első fordulóját, és nemhogy nincs végeredmény, de még csak nem is ígérik július 10. előtt. Eleve be sem érkezett az összes szavazat. Lehetséges ilyen egy választás után egy héttel? Kaliforniában igen. Nem véletlen, hogy Trump elnök, Elon Musk és egy rakás republikánus influenszer a hétvégén már őrjöngeni kezdett, hogy mekkora csalás folyik a demokraták kirakatállamában. Csalás szinte bizonyosan nem történt, balfaszkodás annál inkább, amiben az a szép, hogy bele van kódolva az állam anakronisztikus választási rendszerébe. Íme a vicces-borzongató részletek:
Kaliforniában két körben választják meg a kormányzót, illetve Los Angeles polgármesterét. Az előválasztáson – a legtöbb amerikai előválasztással szemben – mindenki együtt indul, egy szavazólapon szerepel. Demokraták, republikánusok, libertáriusok, szocialisták-kommunisták és párton kívüli dilinyósok. A két első helyezett jut a második körbe, vagyis kerül fel a novemberi választás szavazólapjára, párkötődéstől függetlenül. De nem emiatt számolnak egy hónapnál is tovább egy XXI. századi választáson.
Hanem azért, mert rengeteg a levélszavazat, amiket megmagyarázhatatlan csigalassúsággal számolnak meg. Az elérhető adatok szerint a bő 23 millió kaliforniai szavazóból ezúttal 8 millióan szavaztak, vagyis igen alacsony, 33 százalék körüli volt a részvétel. De ebben sincs pontos adatunk egyelőre, hiszen a helyi szabályok szerint június 2-án, a személyes szavazás napján még fel lehetett adni a voksokat, és minden olyan levélszavazatot megszámolnak, ami egy héten belül, 9-éig beérkezik. Pontos számlálási adat hétfőről, június 8-áról van: ekkor még durván 1,74 millió levélszavazatot nem számoltak meg. Hat nappal az esemény után. Az is igaz, hogy az állam választásokért is felelős főtisztviselője, Shirley Weber már a voksolás napján lenyilatkozta, a folyamat nem lesz gyors, de itt ez a természetes, ezért a kaliforniaiak legyenek türelmesek.
Kaliforniában – az állam méretei és a közlekedési és egyéb infrastruktúra hiányosságai miatt – különösen népszerű a levélszavazás. Az állami szerveket semmiképp sem érhette váratlanul, hogy a leadott szavazatok túlnyomó többsége – 7-ből 6 – levélben érkezett. A 2024-es elnökválasztáson a Kaliforniában leadott, kábé 16 millió szavazatból 13 millió volt levél.
A helyi szabály az, hogy a választási bizottságoknak 30 napjuk van számlálásra. De nem csak ez nyújtja el a folyamatot. Kaliforniában kivételesen hosszú időt, 22 napot adnak a formai hiba miatt első körben érvénytelennek nyilvánított szavazatok úgynevezett javítására. Ez nem azt jelenti, hogy magát a szavazatot „javíthatnák ki”. A kaliforniai szavazólevelet a borítékon kell aláírni, a voksot akkor számolják meg, ha ez a szignó megegyezik a választási adatbázisban szereplő mintával. De ha valaki nem írja alá, a szignó nem jól olvasható, vagy nem egyezik meg az etalonnal, itt nem dobják a szemétbe a borítékot, hanem felveszik a kapcsolatot a szavazóval, leveleket küldenek neki, hogy írásban egyértelművé tehesse, tényleg ő küldte az adott voksot. Ez közel egy hónapig is eltarthat. Hozzá kell tenni, hogy a hülyék, debilek és kretének elrontott szavazatainak ilyen babusgatása nem kaliforniai specialitás: az USA 34 államában vezették be az intézményt, ezért tart sokáig az elnökválasztási eredmény megállapítása is.
Azt senki sem érti, hogy ha úgyis levélben szavaz a túlnyomó többség, miért adnak még egy plusz hetet ezek beérkezésének, és miért nem egy héttel a személyes voksolás napja előtt van a levélszavazás határideje.
A kaliforniai rendszer azért is hergeli annyira a nem demokrata szavazókat, mert a demokratákra voksoló állampolgárok körében valami okból még a helyi átlagnál is népszerűbb a levélszavazás, így rendszeres jelenség, hogy a republikánus jelöltek hetekig jól állnak, de a legvégén elsöpri őket a kék hullám.
Most is lehet még nagyobb tombolás Trumpék háza táján. A verseny úgy áll, hogy a demokrata exminiszter, Xavier Becerra lényegében tutira bejutott a második körbe a maga 2 millió 177 ezres nem hivatalos részeredményével. Ám a második helyre ketten is esélyesek. Hétfőn a brit konzervatív spin doctorból lett amerikai trumpista Fox-műsorvezető, Steve Hilton állt a második helyen 1 millió 975 ezerrel, a demokrata milliárdos Tom Steyer a harmadikon 1 millió 759 ezerrel. Hilton akkor vezetett 215 600 szavazattal, amikor még 1,74 millió levelet nem bontottak fel. Steyer akár be is futhat, ha a hátralévő halmazban 12-13 százalékkal veri Hiltont. Mivel a levélszavazók között hagyományosan több a demokrata, ez nem kizárt.
Egy fontos dolgot azonban érmes hozzátenni: az amerikai levélszavazós rendszer képtelenül lassú, de cserébe igen biztonságos. A Brookings Instutite novemberben publikált kutatása szerint az országban leadott levélszavazatok mindössze 0,000043 százaléka utalt szándékos csalásra, ami tízmillióból négy megbuherált levelet jelent.
(via Time)