Döntött a japán parlament: csak férfi örökölheti a császári trónt

A császári trón örökléséről fogadott el törvénymódosítást pénteken a japán parlament, amely alapján csak az uralkodóház apai ágáról származó férfiak válhatnak császárrá. És bár ez alapján nők nem örökölhetik a posztot, a törvénymódosítás azt lehetővé teszi, hogy az uralkodó távoli rokonokat fogadjon örökbe a trónutódlás érdekében. És egyébként arról is rendelkezik, hogy a közemberekkel házasságot kötött hercegnők is megtarthatják királyi státuszukat.

Elemzők szerint az uralkodócsalád elöregedése és létszámának csökkenése miatt ezek a lépések a 1500 éve öröklődő császári intézmény bukását okozhatják.

Naruhito császár 24 éves lánya rendkívül népszerű, és sok japán tartja megfelelő utódnak, de Aiko hercegnő nem jogosult a trónra, mert nő. A törvény szerint a császár öccse, majd 19 éves unokaöccse, Hisahito herceg örökölheti a trónt, utánuk pedig a császár 90 éves nagybátyja következik a sorban.

Az elmúlt négy évtizedben a császári családban Hisahito kivételével csak lányok születtek, a császári család 16 felnőttje között csak öt férfi van, és egyiküknek sincs gyereke.

Takaicsi Szanae miniszterelnök viszont más konzervatív politikusokkal együtt ragaszkodik ahhoz, hogy a férfi vérvonal „a császár tekintélyének és legitimitásának egyetlen forrása”. A császár anyja közember is lehet, de a császári ház törvénye szerint csak a királyi vérvonalból származó férfiaktól született fiúk lehetnek a trón örökösei.

A pénteken elfogadott törvénymódosítás célja, hogy megszilárdítsa ezt a vérvonalat azzal, hogy lehetővé teszi távoli királyi férfi rokonok örökbefogadását a jövőbeli trónörökösök apjaként.

A japán császárságban a XVIII. század végéig nyolc női uralkodó volt, az apai ágon történő férfi utódlást 1890-ben, a Császári Ház Törvényében rögzítették először a patriarchális rendszert támogatva. A pénteken elfogadott törvénymódosítás ellenzői a törvénymódosítást, ami a várvonal továbbvitelének zálogaként inkább a távoli fiú rokonok örökbefogadását teszi lehetővé, a nők elleni diszkrimináció és a patriarchális rendszer igazolásának tartják.

A japán törvényhozók pénteken elfogadtak egy, a nemzeti zászló meggyalázását tiltó törvényt is, mely a kritikusok szerint a közvélemény megfélemlítésére és a kormány elleni kritikák elhallgattatására tett kísérlet. (MTI)