A múlt hét - egyik - mini purparléja keveredett Divinyi Zsombor körül.

Előzmény

Forsthoffer Ágnes házelnök július 2-án a Facebookon jelentette be, Divinyi Zsombort jelöli az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói tisztségére. A parlament - jelenleg a köztársasági elnök jogköreit gyakorló - házelnöke akkor azt írta, hogy a munkakör betöltésére kiírt, nyílt pályázatra 94-en nyújtották be jelentkezésüket, a többkörös kiválasztási folyamatot pedig független HR-specialisták segítették. Arra is kitért, hogy Divinyi Zsombor történész, politológus, közgazdász több, mint 10 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik. Államigazgatási területen és versenyszférában egyaránt komoly sikereket ért el. Közigazgatási szakvizsgával és közbeszerzési referens végzettséggel is rendelkezik, közölte akkor Forsthoffer Ágnes.

Purparlé

Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő írta meg, hogy „úgy tűnik, egy NER-es kislovag »üzletember« lett az Országgyűlés Hivatalának új főigazgatója. Divinyi Zsombort a kinevezésekor kiadott közlemény szerint a tízéves »állami intézménynél és civil vállalkozásnál betöltött vezető pozíciója« tette alkalmassá.”

Hadházy posztja alatt Magyar Péter miniszterelnök kommentelt, méghozzá azt, hogy Divinyi nem lett állományba véve.

Ezután Forsthoffer Ágnes posztolt egy enigmatikusat a „valóság vizsgálatát mellőző, politikai botrány keltésére alkalmas közösségi média posztokról”, amiket elítél, a kommentmezőből derült ki, hogy Hadházy posztjára utal, de tételesen nem reagált az abban tett állításokra, ahogy egyébként arra sem, amit Magyar Péter írt - vagyis nem lehetett belőle megtudni, hogy akkor tulajdonképpen mi Divinyi státusza.

Forsthoffer egyébként a kommentjében úgy fogalmazott:

A 24.hu az esetet megörökítő cikkében azt írta, információik szerint Divinyi Zsombor nem ment át a korábbi C-típusú átvilágításnak megfelelő nemzetbiztonsági vizsgálaton.

Péntek este fél 10-kor Divinyi Zsombor is posztolt (így megy ez, ahogy azt Vonnegut mondaná), ő valótlannak és jó hírnevét sértőnek nevezte Hadházy állításait, és közölte, hogy jogi képviselője útján megteszi a szükséges jogi lépéseket.

A posztban továbbá azt írta:

„Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói pozíciójára meghirdetett nyílt pályázati kiírásra annak tudatában adtam be pályázatomat, hogy egy hivatali pozícióra jelentkeztem. A mai napon kiderült számomra, hogy ez nem teljesen így van. Arra, hogy politikai csatározások eszközévé válok, nem voltam felkészülve, és nem is erre jelentkeztem. Nem töltöm be a főigazgatói pozíciót.”

Másnap az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-vel azt közölte, hogy Divinyi Zsomborral nem kötöttek megállapodást a főigazgatói feladatok ellátására, és nem nevezték ki a tisztségre.

Lecsengés

Mivel az esetben viszonylag sok volt a tisztázatlan pont, kérdéseket küldtünk az Országgyűlés Hivatalának (OH), hogy megértsük ezeket.

Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy ki és milyen eljárásrend alapján döntött arról, hogy a 94 pályázó közül Divinyi Zsombort jelöli a házelnök?

Erre azt a választ kaptuk:

„Objektív szempontok alapján – független HR tanácsadók bevonásával – zajlott a kiválasztási folyamat.”

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a 24.hu információinak megfelelően (amiket egyébként pénteki közleményében az OH nem cáfolt) valóban történt C-típusú átvilágítás, és azon Divinyi Zsombor valóban nem ment-e át?

Erre a kérdésre a következő választ kaptuk:

„Az Országgyűlés Hivatala főigazgatói tisztség betöltéséhez kötelező a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása. Jelen esetben az ellenőrzés befejezése okafogyottá vált.”

Adja magát ezek alapján, hogy Forsthoffer Ágnes úgy jelölte Divinyit, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés még nem volt lefolytatva, de ebbe a részbe már tényleg nem is érdemes belemenni.

Ugyanis rögvest fel is merül az újabb kérdés: ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés okafogyottá vált, akkor az mikor történt? Mert Magyar Péter miniszterelnök Hadházy posztja alatt kommentelte, hogy Divinyi nincs állományba véve, és szerinte nem is lesz, illetve azt írta, hogy a házelnök fog erről tájékoztatást adni (nem adott). Divinyi posztjából viszont egyáltalán nem derült ki, hogy mikor dőlt el, hogy nem ő lesz a főigazgató, de a leírásából leginkább arra lehet következtetni, hogy Hadházy posztja után történhetett valami ezügyben.

Ennek megfelelően szerettük volna tudni azt is, hogy Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan lett-e tájékoztatva Divinyi átvilágításának eredményéről (hiszen abban a tudatban voltunk a sajtóinformációk alapján, hogy ez megtörtént), de az OH csak ennyit válaszolt:

„Konkrét kinevezés hiányában hivatalos tájékoztatásra nem került sor. Egyébként az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának kiválasztásához, kinevezéshez miniszterelnöki jóváhagyás nem szükséges.”

Ez nyilván felveti azt a kérdést, hogy a miniszterelnök milyen alapon, milyen információk birtokában állította kommentben Hadházy posztja alatt, hogy Divinyi nincs és nem is lesz szerinte kinevezve főigazgatónak, amennyiben sem a jóváhagyására nem szükséges a kiválasztáshoz és kinevezéshez (vagy jelen esetben ki nem nevezéshez), sem a miniszterelnök hivatalos tájékoztatására Divinyi pozíciójával kapcsolatban nem került sor.

A következő kérdésünk ez lett volna:

„Amennyiben már tudott volt, hogy Divinyi Zsombor nem ment át az átvilágításon, és nem köt vele szerződést az Országgyűlés Hivatala, erről miért nem kommunikáltak transzparensen, csak Hadházy posztja után?”

Csakhogy választ nem kaptunk rá, vélhetően azért, mert az átvilágítás nem zajlott le. Adódik viszont a kérdés, hogy az Országgyűlés Hivatala miért nem tájékoztat transzparensen a kialakult helyzetről, azaz amennyiben Forsthoffer Ágnes házelnökként arról még posztolt, hogy jelöli Divinyit, akkor arra, hogy végül nem őt nevezik ki főigazgatónak, és ennek pontosan mi az oka, miért nincs kommunikáció, a sajtóérdeklődésre pedig miért csak részválaszokat adnak.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy Divinyi kiesésével zajlik-e az Országgyűlési Hivatal főigazgatói tisztségére újabb jelölt kiválasztása, és amennyiben igen, annak mik a paraméterei (korábbi 93 pályázó közül választanak-e)?

Csakhogy erre a kérdésre a következő választ kaptuk:

„Jelenleg az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki jogkört gyakorolja, így csak ezen átmeneti időszakot követően tud az Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos munkajogi kérdésekben nyilatkozni.”

Jegyezzük meg itt: a Divinyi körül kialakult disputa idején Forsthoffer Ágnes már nem házelnök volt, hanem a köztársasági elnöki jogkört gyakorolta, mégis megnyilvánult az ügyben, bár csupán annyit állított, hogy elítéli „valóság vizsgálatát mellőző, politikai botrány keltésére alkalmas közösségi média posztokat”,

és a „tényeken alapuló, objektív újságírást” becsüli.

Csakhogy jelen esetben meglehetősen nehéz tényeken alapuló újságírást végezni, ha maguk az érintettek nem igazán partnerek ebben.

Az tény, hogy Hadházy állításával ellentétben Divinyit nem nevezték ki, csak jelölték a főigazgatói posztra. Mentségére legyen szólva: Forsthoffer július 2-án a jelöléséről szóló posztban azt írta, hogy Divinyi Zsombor aznap bemutatkozott a házbizottsági ülésen, és „[v]árhatóan július 15-én kezdi meg hivatalvezetői tevékenységét”. Hadházy pedig július 24-én posztolt.

Valahol menet közben azonban Divinyit mégsem nevezték ki, erről viszont elsőként a miniszterelnök „tájékoztatott” egy kommentben, a házelnöki székből a köztársaságiba ideiglenesen átülő Forsthoffer érdemi magyarázatot nem adott az üggyel kapcsolatban, és Divinyi maga sem írta meg, hogy pontosan mikor is dőlt el, hogy nem ő lesz a főigazgató. Az Országgyűlés Hivatala pedig nem siet a helyzet tisztázására, sajtómegkeresésre sem.

Így állunk.