Magyar Péter: Kedden vagy szerdán teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű
Cikkünk frissül
Kedden vagy szerdán teljesen le kell állítani a Paksi Atomerőművet, ha tovább csökken a Duna vízszintje – erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök a péntek délutáni, Pakson tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Az eredetileg délután három órára meghirdetett tájékoztató egyórás késéssel kezdődött. Szondi Vanda kormányszóvivő a csúszást azzal indokolta, hogy rendkívül összetett a helyzet. A sajtótájékoztatón Magyar mellett Nagy László, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese vett részt. Jelen volt az erőmű teljes vezetése, továbbá több kormánytag, köztük Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Ruff Bálint, Vitézy Dávid és Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is.
Magyar közölte, hogy péntek estére összehívták a kormány védelmi munkacsoportját, amelyet Tóth Péter vezet. A testületben helyet kapott a Paksi Atomerőmű vezetése, az MVM, a MAVIR és több hatóság képviselője is. A miniszterelnök szerint a munkacsoport újabb intézkedésekről dönthet.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének mintegy 40 százalékát adja, beépített teljesítménye 2000 megawatt. Azt mondta, az erőmű 1982-es üzembe helyezése óta még soha nem kellett teljesen leállítani a termelést a Duna alacsony vízállása miatt.
Magyar hangsúlyozta, hogy a mostani rendkívüli helyzet nem jelent nukleáris biztonsági kockázatot. Az atomerőmű jelenleg nagyjából 960 megawatt teljesítménnyel működik, ami a korábban ismertetett négyszintű korlátozási rendszer harmadik fokozatának felel meg. Ha a negyedik szint lép életbe, az utolsó működő blokkot is leállítják. A folyamat előre kidolgozott, folyamatosan frissített biztonsági protokoll szerint zajlik.
A miniszterelnök elmondta, hogy a Duna vízállása jelenleg mínusz 124 centiméter, vagyis már 26 centiméterrel alacsonyabb, mint a korábban mért történelmi minimum. Hozzátette: még július közepén is olyan előrejelzéseket kaptak a vízügyi szakemberektől, amelyek szerint a folyó vízszintje nem éri el a kritikus határt, az elmúlt napokban azonban a vártnál gyorsabban apadt a Duna, mert a vízgyűjtő területekre nem érkezett számottevő csapadék.
A jelenlegi számítások szerint a vízállás akár mínusz 144 centiméter alá is csökkenhet, és a szakemberek egyelőre nem számítanak olyan csapadékra vagy időjárási fordulatra, amely érdemben lassítaná az apadást.
A Paksi Atomerőmű utolsó üzemelő blokkját mínusz 134 centiméteres vízállásnál kell leállítani. A jelenlegi előrejelzések alapján ez kedden vagy szerdán következhet be.
Magyar ugyanakkor kiemelte, hogy a reaktorok biztonsági hűtőrendszere a teljes leállás után is folyamatosan működik majd, így a kialakult helyzet az ellátásbiztonság szempontjából jelent kihívást, nukleáris biztonsági kockázatot azonban nem.
Ezután Nagy László, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese vette át a szót. Egy prezentáció segítségével mutatta be a Duna és az atomerőmű hűtővízellátását biztosító vízkivételi rendszer jelenlegi állapotát.
Elmondta, hogy a Vízügyi Igazgatóság mobil szivattyúkat biztosít az erőmű számára. Ezeket akkor vetik be, ha a Duna vízszintje tovább csökken, és a jelenlegi vízkivételi rendszer már nem tudná megfelelően ellátni a biztonsági hűtést. A mobil szivattyúk még a legalacsonyabb várható vízállás mellett is képesek biztosítani a szükséges hűtővizet, a szakemberek szerint azonban ettől a kritikus szinttől jelenleg még mintegy 20 centiméterre van a folyó.
Nagy szerint a vízügyi szakemberek folyamatos készültségben vannak, az atomerőműben pedig három műszakban figyelik a Duna vízállását és az üzem biztonságát.
Nem jók a kilátások, hosszabb leállásra kell készülni
Magyar szerint jelenlegi előrejelzések alapján hosszabb leállásra kell készülni, az erőmű blokkjainak fokozatos visszaindítását ugyanis csak akkor lehet megkezdeni, ha a Duna vízállása ismét a mínusz 134 centiméteres határ fölé emelkedik. Hogy ez mikor következhet be, egyelőre nem lehet megmondani, mert az időjárási kilátások továbbra sem kedvezőek.
A miniszterelnök ismét arra kérte a nagy ipari energiafogyasztókat, hogy különösen a délutáni csúcsidőszakban a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék villamosenergia-felhasználásukat.
Elmondása szerint a kormány az elmúlt napokban folyamatosan egyeztetett a legnagyobb ipari áramfogyasztókkal. „Azzal tettük le a telefont, hogy amit eddig vállaltak fogyasztáscsökkentésként, azt próbálják meg kettővel megszorozni. Erre még van lehetőség” – mondta.
Magyar szerint hétfőn lép az ország a legkritikusabb szakaszba, a Paksi Atomerőmű várható keddi vagy szerdai teljes leállásával pedig jelentősen nő az importáram szerepe az ellátás biztosításában. Ezzel párhuzamosan azonban a Dunamenti Erőmű is fokozatosan visszatér a termelésbe: szombaton már megkezdődik a próbaüzem, vasárnapra pedig várhatóan 400 megawatt teljesítmény áll rendelkezésre.
Nemzeti összefogás dezinformálás és félelemkeltés helyett
A miniszterelnök teljes nemzeti összefogásra szólított fel. Úgy fogalmazott, az ország egy „rajtunk kívülálló, jórészt örökölt energetikai krízishelyzettel” néz szembe, amelynek kezeléséhez minden szereplő együttműködésére szükség van.
Magyar ezután élesen bírálta az előző kormányt. Szerinte „vérlázító és elszomorító”, hogy azok, akik állítása szerint jelentős szerepet játszottak a mostani helyzet kialakulásában, ahelyett, hogy segítenék a válság kezelését, félrevezető információkat terjesztenek és félelmet keltenek. Azt mondta, szerinte a Fidesz az alig két és fél hónapja hivatalban lévő kormányra próbálja hárítani a felelősséget.
A miniszterelnök szerint a mostani helyzet egyik tanulsága, hogy Magyarország nem készült fel a klímaváltozás hatásaira. Azt mondta, a Paksi Atomerőmű biztonsági szivattyúrendszerének fejlesztését csak 2022 körül kezdték el tervezni, miközben a beruházás még mindig messze van a megvalósítástól. Hozzátette, a jelenlegi tervek szerint a rendszer 2030 előtt biztosan nem készül el.
Magyar arról is beszélt, hogy a biztonsági szivattyúrendszer kivitelezésére vonatkozó szerződést 2024 decemberében írta alá az MVM a Roszatommal. Szerinte egy ilyen fejlesztés nem igényel orosz technológiát, miközben az orosz állami vállalatnak szerinte nem feltétlenül érdeke a Paksi Atomerőmű hosszú távú működésének biztosítása.
A miniszterelnök szerint az elmúlt évek energiapolitikájának másik nagy hiányossága a szélenergia és az energiatároló kapacitások fejlesztésének elmaradása volt. Azt mondta, az előző kormány nem szerezte meg az ezekhez kapcsolódó uniós támogatásokat, ennek következményeit pedig most érzi meg az ország. Hozzátette, a kormány a héten döntött arról, hogy új szélerőművek építését teszi lehetővé, összesen a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának mintegy kétszeresét kitevő teljesítménnyel.
Magyar azt is felrótta a Fidesznek, hogy az Alkotmánybíróságon támadta meg az uniós források lehívásához szükséges döntéseket. Többször is azzal vádolta az ellenzéki pártot, hogy ahelyett, hogy segítené a válság kezelését, akadályozni próbálja a kormány munkáját. Egy ponton a Fidesz viselkedését Néró római császáréhoz hasonlította, aki a legenda szerint felégette Rómát.
A beszédében három területet nevezett meg, amelyeknél szerinte vizsgálni kell az előző kormány felelősségét. Ezek között említette a klímaváltozás hatásainak figyelmen kívül hagyását – felidézve, hogy Orbán Viktor 2023-ban a parlamentben még arról beszélt, Magyarország nem szenved vízhiányt –, az energiarendszer fejlesztésének orosz függőségét, valamint azt, hogy szerinte a szuverenitásvédelemre szánt forrásokat nem valódi stratégiai beruházásokra, hanem politikai kampányokra fordították.
Magyar szerint ha az ország korábban a valódi energetikai önállóság erősítésére koncentrált volna, ma több ezer megawattnyi energiatároló kapacitás állna rendelkezésre, működnének szélerőművek, a Paksi Atomerőmű jelenlegi helyzete pedig jóval kisebb ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.
Jönnek a megújuló energiaforrások, nem exportálunk Ukrajnába
A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a kormány célja csökkenteni Magyarország energiaellátásának kiszolgáltatottságát. Azt mondta, olyan energiarendszert akarnak kialakítani, amely kevésbé függ az orosz technológiától és attól, hogy a Duna vízállása milyen mértékben befolyásolja a Paksi Atomerőmű működését.
Ennek érdekében szerinte évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energiaforrások és az energiatároló kapacitások fejlesztésére.
Magyar a péntek estére összehívott kormányzati védelmi munkacsoport üléséről is beszélt. Elmondása szerint több lehetséges forgatókönyvet is áttekintenek arra az esetre, ha a Paksi Atomerőművet teljesen le kell állítani. Egyebek mellett azt is vizsgálják, szükség lehet-e a vasúti teherszállítás korlátozására bizonyos időszakokban az ország villamosenergia-terhelésének csökkentése érdekében.
A miniszterelnök szerint hétfőn, kedden és szerdán a korábbinál nagyobb mennyiségű importáram is rendelkezésre állhat, de hangsúlyozta, hogy a lehetőségek folyamatosan változnak, ezért a végleges döntéseket az aktuális helyzet alapján hozzák meg.
Magyar kitért azokra a közösségi médiában terjedő állításokra is, amelyek szerint Ausztria, Németország vagy Szlovákia visszatartaná a Duna vizét. Azt mondta, a kormány és a vízügyi szakemberek nem látnak erre utaló jeleket.
Végül ismét visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint Magyarország a jelenlegi helyzetben villamos energiát exportálna Ukrajnába. Magyar szerint ilyen exportról nincs szó, sőt, jelenleg a két ország relációjában ez pont fordítva történik.