Szétadóztatják az OTP-t, az erős forint és a változó kamatstop-szabályozás is rontotta a nagybank eredményét
Forintban 2 százalékkal csökkent, de ha egy fix árfolyamon nézzük, 4 százalékkal nőtt az OTP csoport eredménye a tavalyi első félévhez képest – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank eredményét bemutató sajtótájékoztatón. Az adózás utáni eredmény 580,3 milliárd forint volt a tavalyi 591,9 milliárd forint után, ha az első negyedévben egy összegben lekönyvelt, de a teljes évre vonatkozó tételeket – mint például az egész évre előre kalkulált extraprofitadó – időarányosan veszik figyelembe.
A tőzsdén közzétett féléves jelentés szerint a konszolidált korrigált adózás utáni eredmény az első félévben 482,7 milliárd forint volt a tavalyi első féléves 518,6 milliárd forint után. Az első féléves eredményt két tétel rontotta jelentősen, a forint erősödésén túl az extraprofitadó duplára emelése. Az extraprofitadó az első félévben 30 milliárd forinttal több lett, mint tavaly volt, míg az év egészében a tavalyi 54 milliárdról 115 milliárd forintra nő. A bank tőkearányos megtérülése ezekkel együtt is 21 százalékos volt, alig csökkent a tavalyihoz képest (21,6 százalék).
A második negyedév pénzügyi eredményét emellett jelentősen rontotta az is, hogy lejárat nélkül meghosszabbították a kamatstop intézményét. Ez a jogszabály-változás az OTP-nek 30,4 milliárd forintos negatív hatást jelentett, mondta Bencsik László, hozzátéve: bíznak abban, hogy ez egy átmeneti állapot. Az árfolyamszűrt és kamatstop hatását is korrigáló mutató szerint a bankcsoport eredménye 11 százalékkal nőtt az első félévben a tavalyi első félévhez képest. A bank számára a nagy kérdés az, hogy a számos magyarországi extra teher mikor és milyen ütemezéssel kezd csökkenni.
A nettó kamateredmény 19 százalékkal nőtt, de a bevételek összességében csak 10 százalékkal emelkedtek, ami jelentős részben azzal függ össze, hogy a bank egyéb bevételei jelentősen, forintban számolva 30 milliárddal csökkentek Oroszországban. Nem a bevételeket, de az eredményt ugyancsak terhelő külföldi hatás, hogy Ukrajnában a bankok adókulcsát a tavalyi 25 százalékról 50 százalékra emelték.
Bencsik László beszélt az OTP baltikumi bevásárlásáról is: a bankcsoport július 20-án írt alá szerződést a három balti államban jelenlévő, a régióban 12 százalékos részesedéssel a harmadik legerősebb piaci szereplőnek számító Luminor Bank felvásárlásáról, méghozzá a könyv szerinti érték alatt. Az OTP szerint ez az üzlet – ha az engedélyezések után megtörténik a tranzakció zárása – olyan növekedési alapot jelenthet, ami „az organikus növekedés, valamint esetlegesen további akvizíciók révén” lehetővé teheti, hogy a Luminor a két nagy szereplő, a svéd érdekeltségű Swedbank és SEB kihívójával váljon ebben a „digitálisan nagyon fejlett régióban”, ahonnan a magyar piacon most megjelent „bizonyos digitális bank” is érkezik (Bencsik végig kerülte, hogy a Revolut nevét kiejtse a száján).
Az a kérdés, hogy okozhat-e gondot a Baltikumban az OTP orosz kitettsége, akár az engedélyeztetés során, Bencsik azt mondta, nyilvánvaló, hogy „Európa ezen részén ez a kérdés rendkívül szenzitív, ezt a körülményt komolyan kell venni”, de bíznak abban, hogy a döntések objektív szempontok alapján születnek meg. Megjegyezte ennek kapcsán azt is, hogy a bank Ukrajnában nagyon aktív, csoportszinten ott érték el a legnagyobb növekedést, „bízunk abban, hogy ez erős eleme lesz a kommunikációnak a balti országokban”.