Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökét

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szankciókat jelentett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elnöke, Tomoko Akane és a bíróság szenegáli vezető tárgyalóügyésze, Abdoulaye Seye ellen, Donald Trump elnöknek a bíróságot célba vevő, tavaly kiadott rendelete alapján. A lépés a Trump-kormányzat legújabb intézkedése abban a kampányban, aminek a célja az ICC lebontása.

Rubio azzal vádolta Akanét és Seyét, hogy közvetlenül részt vettek „az ICC azon erőfeszítéseiben, amelyek olyan tisztviselők kivizsgálására, letartóztatására, őrizetbe vételére vagy büntetőeljárás alá vonására irányulnak, akiknek kormánya nem járult hozzá az ICC joghatóságához”. Rubio azt mondta:

„A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korrupt és végzetesen átpolitizált szupranacionális bíróság, amely rosszhiszeműen visszaélt hatalmával, és túllépte mandátumát. Nem fogjuk eltűrni az állami szuverenitás elleni támadását.”

A Trump-kormányzat korábban már legalább 11 ICC-tisztviselő ellen jelentett be szankciókat, köztük kilenc bíró és a főügyész ellen. A szankciók többek között vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat és amerikai vállalatok szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak.

Megtorlás Netanjahuért

Ezeket az intézkedéseket megtorlásként vezették be az ICC amerikai személyek afganisztáni tevékenységével kapcsolatos vizsgálatai, valamint amiatt, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki vezető izraeli tisztviselők – köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök – ellen a Gázában elkövetett háborús bűncselekmények miatt.

Netanjahu tagadta a háborús bűncselekményekre vonatkozó vádakat, és azzal vádolta a bíróságot, hogy antiszemitizmus motiválja. Az ICC-t több mint 120 tagállam hatalmazta fel háborús bűncselekmények kivizsgálására, de sem az USA, sem Izrael nem tagja az ICC-nek.

Tégláról téglára lebontják

Trump ellenállása a bírósággal szemben már első elnöki ciklusára visszanyúlik. Akkor először „fenyegetésnek” nevezte az ICC-t, az ENSZ Közgyűlése előtt pedig kijelentette, hogy az USA szempontjából a bíróságnak „nincs joghatósága, nincs legitimitása és nincs hatalma”.

Rubio a múlt hónapban arra szólította fel az ICC 125 tagállamát, hogy lépjenek ki a bíróságból, az amerikai kormány azon kampányának részeként, aminek a célja, hogy az intézményt „tégláról téglára” lebontsák. Az egyre erősödő nyomásgyakorlás közepette egy amerikai tisztviselő azt mondta, Washington „érdeklődve figyeli majd”, melyik országok tesznek eleget a felhívásnak.

A 2002-ben létrehozott ICC nemzetközi joghatósággal rendelkezik népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények ügyében, ha azokat tagállamok területén követik el, vagy ha az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa a bíróság elé utalja. Jogvédő szervezetek tiltakoztak az ellen, amit a Trump-kormányzat nemzetközi jog aláásására és a világ kormányainak büntetlensége elleni fellépés elfojtására irányuló kísérletének tartanak.

Szabadulókártya bárkinek

„A Trump-kormányzat szabadulókártyát akar biztosítani bárkinek, akit csak kiválaszt” – mondta Liz Evenson, a Human Rights Watch nemzetközi igazságszolgáltatásért felelős igazgatója egy múlt heti sajtótájékoztatón, miután négy vezető amerikai emberi jogi szervezet pert indított a Trump-kormányzat ellen az ICC lebontására irányuló kampány miatt, amit alkotmányellenesnek minősítettek.

A Human Rights Watch, az Open Society Institute, az American Friends Service Committee és a Center for Constitutional Rights a New Yorkban benyújtott keresetükben azt állították, hogy a szankciók megakadályozzák őket abban, hogy együttműködjenek a bírósággal, és világszerte igazságot keressenek a népirtások, háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára.

Júniusban három ICC-bíró is pert indított a kormányzat ellen egy New York-i szövetségi bíróságon a velük szemben tavaly bevezetett szankciók miatt, azt állítva, hogy az intézkedések jogellenesek. A kanadai Kimberly Prost, az ugandai Solomy Balungi Bossa és a benini Reine Alapini-Gansou bírók szerint a szankciók célja az volt, hogy bíróságon kívüli nyomást gyakoroljanak rájuk, megbüntessék és kényszerítsék őket.

A Fehér Ház egyik tisztviselője akkor azt mondta, Trump jogszerűen gyakorolta a Nemzetközi Rendkívüli Gazdasági Hatalmakról szóló törvény (International Emergency Economic Powers Act, IEEPA) alapján őt megillető jogkört a szankciók elrendelésekor.

A szankciók súlyosan megnehezítik az érintettek számára még a hétköznapi pénzügyi tranzakciók lebonyolítását is, mivel minden olyan banknak, ami kapcsolatban áll az USA-val vagy dollárban végez tranzakciókat, várhatóan be kell tartania a korlátozásokat.

Rubio bekeményít

Trump hivatalba való visszatérése óta kormánya – Rubio vezető szerepével – jóval agresszívebb álláspontot vett fel a bírósággal szemben. Rubio egy júliusi videónyilatkozatban, amiben bejelentette a bíróság lebontására irányuló kampányt, azzal vádolta az ICC-t, hogy „háborút folytat országunk ellen” „statútumokkal, egyezményekkel és az úgynevezett nemzetközi jog erejével”. „Ma már politikai és jogi rendszerünk minden elemét fenyegeti” – tette hozzá. „Ha azt hiszik, hogy megfoszthatnak bennünket szuverenitásunktól, meg fogjuk nekik mutatni, mit jelent valójában az amerikai eltökéltség” – mondta (BBC)