Feljelentést tett a Külügyminisztérium a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt. Orbán Anita külügyminiszter tájékoztatása szerint ez az első feljelentés, ami a Külügyminisztériumban folyó átvilágítás során feltárt információk alapján született. Orbán azt mondja, a 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés „felveti a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját és az előző felsővezetés felelősségét”.

Több ezer dokumentumot vizsgáltak át a Külügyminisztériumban a 2020 márciusában és áprilisában kezdett lélegeztetőgép-beszerzés átvilágítása során – mondja Orbán Anita. A munkát nehezítette, hogy a dokumentáció hiányos volt, több állományt feltételezett törlés után informatikai eszközökkel kellett helyreállítani.

„A Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium a covid-járvány elleni védekezés részeként körülbelül 300 milliárd forint értékben vásárolt egészségügyi eszközöket, főleg lélegeztetőgépeket. A gépek vásárlása közbeszerzési eljárás mellőzésével történt. A szállítmányok megérkezése után több készülék alkalmatlannak, hibásnak bizonyult. A mintegy 17 ezer darab lélegeztetőgép nagy részét közvetítő cégeken keresztül vették meg, közülük több az üzletnek köszönhetően megtöbbszörözte a beszerzéseket megelőző árbevételét. A készülékek jelentős hányada sosem került kórházi felhasználásra, raktározásuk költsége is többmilliárdos összegre rúg.”

Mivel a kormány megalapozatlannak látta a beszerzett mennyiséget és az üzletkötés körülményeit, június elején soron kívüli vizsgálatot rendelt el a Külügyminisztériumnál. „A feltárt információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúját, valamint a minisztérium előző felsővezetésének felelősségét. Ezért a Külügyminisztérium feljelentést tett az illetékes hatóságnál” – mondja Orbán Anita.

A haszonkulcs kérdés

A lélegeztetőgépek beszerzése miatt nemrég közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a minisztériumnak, a válaszukból pedig az derült ki, hogy valószínűleg semmilyen kontroll nem volt a covid alatt lélegeztetőgépeket beszerző cégeken. A több mint 300 milliárdos bizniszen hatalmasat kaszáltak a fideszes körökhöz köthető szereplők.

Ezt írták ugyanis: „a KKM-nek nem volt rálátása arra, hogy ezeknél a cégeknél milyen költségek merültek fel az eszközök beszerzési eljárása során (logisztikai és szállítási költségek, bérköltségek, stb.), ezért arról sincs tudomása, hogy a cégek mekkora haszonkulccsal dolgoztak.”

Haszonkulcs pedig bőven lehetett, már csak abból kiindulva, hogy a beszerzésben résztvevő magyar cégek 21 milliárd forint osztalékot vettek fel.

Fürkészek és potyázók

A „fürkészek és portyázók” – ahogy Orbán Viktor nevezte őket – a Szijjártó Péter vezette KKM-el kötöttek szerződést. Azt is csak hosszabb huzavona után adta ki Szijjártó minisztériuma, hogy melyik cégekkel kötöttek szerződést, és azok mennyiért szerezték be a nagyjából 16 ezer lélegeztetőgépet. Abból kezdett kirajzolódni, hogyan rendelte túl magát jelentősen Magyarország. Korábbi cikkünket az alapos feldolgozás miatt megéri újra elolvasni, de külön is kiemeljük ezt a táblázatot, amin szerepelnek a szerződött cégek, a beszerzett gépek száma és az áruk:

A magyar külügynek eladott gépeket csaknem kétszer annyiért szerezték be, mint Szlovéniában, ami alapján a HVG úgy számolt, hogy csaknem a fele tűnhetett el valahol a kínai eladók és a magyar kormány között. Szlovéniában ebből korrupciós botrány volt, itthon semmi.

Pedig a túlárazást az is alátámasztja, hogy nem sokkal korábban az Állami Kórházellátó is fele annyiért vásárolt lélegeztetőgépeket, mint a KKM.

16 ezer gép ráadásul a szakértők szerint is indokolatlaul sok volt, és csaknem mindegyik még most is raktárban porosodik. A beszerzésben részt vevő magyar cégek összesen 21 milliárd forint osztalékot vettek ki, aminek döntő része, nagyjából 17 milliárd forint egy cég, a Fourcardinal tulajdonosainál kötött ki.

A Fourcardinalnak erős fideszes kötődése volt - erről a nagy magyar covidbiznisz című cikkünkben írtunk részletesen -, ráadásul a kisebbségi tulajdonosnál volt vezető Takács Péter későbbi egészségügyi államtitkár sógora, aki a VálaszOnline szerint Takács feleségének fidelitasos kapcsolatai miatt kerülhetett oda. A cég 8 milliárdos osztalékot vett fel, de Takács tagadja, hogy ezen a családja kaszált volna.

Ugyanolyan típus kétszer annyiért érdekel?

A KKM egyébként évekkel ezelőtt elsőre azt sem árulta el, hogy pontosan milyen típusú gépeket szerzett be, holott ez nagyban befolyásolhatta az árat is. A HVG egy újabb adatkéréssel megkapta ezt a listát is, azt átnézve világos lett, miért kellett ennyit titkolózni. A részletes adatok megmutatták, hogy a magyar cégek közül pont egy kormányközeli társaság, a Fourcardinal járt a legjobban, de az is kiderült, hogy nagyon hektikusak voltak a darabonkénti árak. A megkapott listában egy olyan, azonos típusú eszköz sem volt, aminek azonos lett volna az ára a különböző beszállítóknál. Az úgynevezett VG-70-es típusú gépért például az egyik beszállító 23 millió forintot kért, míg mások 22, 21, 14, 10 millió forintot. Sőt, volt olyan, aki ugyanezért a típusért egy szerződésen belül adott meg más-más darabárat. Hasonló különbség volt a Shangrila 510S típusú gépnél is: volt, aki 9,2 millió forintért adta el a KKM-nek mások 10-13, vagy éppen 15 millió forintért.

Az már nem derült ki a KKM adatszolgáltatásából, hogy a gépek más-más felszereltségűek voltak-e, a szerződések egy részéből „kifelejtették” az adatokat, részletes műszaki leírást pedig a Szijjártó vezette minisztérium nem adott ki. A Transparency International is pereskedett pár éve, akkor kiderült, hogy voltak iratok, amelyeket már meg is semmisítettek.

Arra sem érkezett válasz annak idején, hogy a cégek igénybe vettek-e közvetítőket is, vagy közvetlenül vették meg a gépeket, mielőtt eladták volna a KKM-nek. Ez azért fontos, mert a közvetítők is drágíthatják a beszerzést, és rejtve kaszálhatnak azon.

Valamilyen nyom maradt

A kormányváltás után próbáltuk ezeket a kérdéseket tisztázni, miután nagyon hamar elindult a szerződések átvizsgálása.

Közérdekű adatigényléssel a többi között arra akartunk választ kapni, hogy

• a KKM hogyan választotta ki a partneri cégeket,
• mennyi szerezte be ezek közül közvetlenül a gyártótól a gépeket,
• volt-e, aki közreműködő partnert is igénybe vett,
• milyen típusú és felszereltségű gépeket szerzett be Magyarország,
• 10 ezer lélegeztetőgép beszerzése után miért nem bontották fel a folyamatban lévő szerződéseket,
• illetve, hogy a Külügyminisztérium tudja-e ellenőrizni, hogy milyen haszonkulccsal dolgoztak a cégek,
• és találtak-e bármilyen magyarázatot arra, hogy az állami kórházellátó hogyan vett fele annyiért gépeket.

Ezek közül a haszonkulcsra vonatkozó kérdésre jött egy hosszabb válasz, amiből a cikkben már idéztünk (vagyis, hogy a KKM-nek erre nem volt rálátása). Az is kiderült, hogy a minisztérium talált egy nyomot. Azt írták, hogy ugyan „a realizált haszonkulcs mértékéről” nincs információjuk, de „a KKM áfafizetési kötelezettsége kapcsán fény derült bizonyos értékkülönbözetekre a magyar cégek által a kínai partnereiktől megvett, majd a KKM részére eladott egyes eszközök esetében.”

Ezek mértéke cégenként eltér, de nagyságrendileg jelentős összeg lehet. „Az értékkülönbözetet alátámasztó bizonylatok azonosítása és az értékek meghatározása az átvilágítási munka részeként továbbra is folyamatban van” - írták az augusztus 12-én megküldött válaszukban.

A KKM a beszerzés után pár hónappal átadta a lélegeztetőgépeket az OKFŐ-nek, de a 2020-as és 2021-es tárolásért kifizettek 2,3 milliárd forintot. Azóta az OKFŐ fizet ugyanezért.