„Rengeteg beavatkozási lehetőségünk van, ez volt az egyik. A végső beavatkozási eszköz a hadseregünk. És ha arra lesz szükség, akkor bevetjük”

– válaszolta a hétvégén Donald Trump egy riporteri kérdésre azzal kapcsolatban, hogy terveznek-e további beavatkozást a kötvénypiacon, miután Scott Bessent pénzügyminiszter legutóbbi kísérlete a hosszú lejáratú amerikai állampapírhozamok csökkentésére egyelőre csak mérsékelt sikereket hozott.

Trump válasza általános megdöbbenést okozott, a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman például egy fazéksisakkal a fején jelentkezett szolgálatra a kötvénypiac védelmében, de az abszurd leágazáson túl abban azért mindenki egyetért, hogy rendkívül komoly dolgok zajlanak éppen a világ legfontosabb pénzügyi piacán, és az amerikai kormány egyelőre nem áll nyerésre.

A probléma ősforrása, hogy történelmi szintre, 40 billió (!), azaz negyvenezer milliárd dollárra nőtt az amerikai államadósság, miközben egyelőre nyomát sem látni annak, hogy a kormány megpróbálná ezt érdemben lefaragni. Idén is hat százalékos lesz a hiány, és Trump két ciklusának adócsökkentései, valamint a Biden idején a covidra válaszul bevezetett stimulusok mind jelentősen növelték az adósságot, ami 2017-ben, Trump első ciklusának kezdetén még csak 20 billió dolláron állt, azaz egy évtized alatt sikerült megduplázni.

Emiatt az Egyesült Államoknak idén már közel ezermilliárd dollárt kell kifizetnie kamatként, ami a szövetségi szintű kiadás 13,5 százaléka, és több, mint amennyit védelemre és oktatásra együttesen költ az állam.

Az amerikai államadósság és a költségvetési hiány nem mostanában szállt el, de a kötvénypiacokon sokáig nem büntették ezért a világ legjelentősebb gazdaságát. Az utóbbi időben azonban valami megváltozott, és július végétől érdemben emelkedni kezdtek a hosszútávú állampapírok hozamai. Olyan lett a kötvénypiaci közhangulat, mintha a befektetők hirtelen elkezdték volna beárazni az amúgy eddig is ismert visszafizetési kockázatokat.

Az emelkedő hozamok pedig problémát jelentenek a kormány számára, hiszen így drágább finanszírozni az államadósságot, ráadásul ezek a hozamok irányadó kamatlábként is működnek, ezek alapján alakulnak a lakossági jelzáloghitelek és a vállalati hitelek kamatai is, azaz ha nőnek a hozamok, drágábbak lesznek a hitelek, ami lassítja a gazdasági növekedést, amit minden áron szeretne elkerülni a Fehér Ház a novemberi félidei választások előtt.

Bessent pénzügyminiszter erre válaszul általános megdöbbenésre olyan eszközöket kezdett el bevetni, melyek alkalmazására évtizedek óta nem volt példa, és melyek sikere ugyan minimum kétséges, de alapjaiban írhatja át, ahogy a világ legnagyobb gazdasága működik.