Kapitány: Év végéig eldől, szükség van-e Paks II.-re

Év végéig befejezik a Paks II. projekt felülvizsgálatát, és ezután döntenek arról, hogy szükség van-e az új paksi reaktorokra a magyar energiarendszerben – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek adott interjújában. Ez volt Kapitány első nagyobb interjúja a választás után.

Kapitány szerint az energiaellátás helyzete jelentősen megváltozott azóta, hogy tizenkét éve megállapodás született Paks II.-ről. A magyarországi naperőművek kapacitása már meghaladja a 8 ezer megawattot, miközben továbbra is komoly hiány van az energiatároló kapacitásokból. Ezeket a következő időszakban jelentősen növelnék. Közben a jelenlegi paksi blokkok élettartamának újabb meghosszabbítását is vizsgálják: az első blokk jelenlegi engedélye 2032-ben jár le, és a cél további húsz év működés lehet. Az MVM tájékoztatása szerint a négy blokk jelenlegi engedélyei 2032 és 2037 között járnak le.

A miniszter az orosz energiafüggésről azt mondta, Magyarország gázellátása jelenleg biztosított, a tárolók töltöttsége megfelelő, és az ország felkészült a télre. Szerinte az orosz gáz magas részaránya nem fizikai kényszerből alakult ki, mivel több irányból is érkezhet gáz Magyarországra, hanem azért, mert az orosz beszerzés volt korábban a leggazdaságosabb konstrukció. Azt nem mondta meg, hogy az elmúlt hónapokban pontosan mennyivel csökkent az orosz gáz aránya.

Kapitány szerint ugyanakkor a jelenlegi folyamatok alapján Magyarország az Európai Unió által kitűzött jövő októberi határidőre más, nem orosz forrásokból is biztosítani tudja majd a gázellátását. A kőolajnál szintén dolgoznak az orosz függőség csökkentésén: a horvát féllel tárgyalnak arról, hogy az Adria-vezetéket teljes kapacitással lehessen használni. Kapitány szerint a horvátokkal jelenleg sokkal jobb a viszony, mint az előző kormány idején.

A miniszter szerint az idei nyár rendkívül alacsony dunai vízállása is megmutatta, hogy az energiarendszert és az országot jobban fel kell készíteni a klímaváltozás hatásaira. Több forrást fordítana megújuló energiára és szélenergiára, valamint az épületek energiahatékonyságának javítására. A rezsicsökkentés jövőjéről azt mondta, elsősorban magát az energia árát próbálnák csökkenteni: ehhez tárolókapacitásokat építenének, növelnék az olcsó nap- és szélenergia arányát, mérsékelnék az importfüggőséget, és uniós forrásokat is felhasználnának.

Kapitány beszélt a közgazdászok által bírált havi ötezer forintos dízeltámogatásról is. Azt mondta, míg a korábbi védett üzemanyagár havonta mintegy 50 milliárd forintjába került a költségvetésnek, az új támogatás havi 10 milliárdba kerülhet. A különbség szerinte az, hogy az új rendszer nem mindenkinek jár, hanem igyekeztek azokra szűkíteni a jogosultak körét, akiknek valóban szükségük van rá.

A gazdaságpolitika egyik fő problémájának azt nevezte, hogy Magyarországon az elmúlt 16 évben nem sikerült megerősíteni a kis- és középvállalkozásokat. Szerinte korábban sok támogatást osztottak ki anélkül, hogy megfelelően vizsgálták volna, mire használják fel a pénzt, illetve javul-e tőle a cégek termelékenysége. Az új kormány ezért a vállalkozások produktivitását növelné, és több magyar kkv-t kapcsolna be a hazai értékláncokba.

Kapitány arról is beszélt, hogy személyesen őt is érinteni fogja a tervezett vagyonadó, mert vagyona eléri az adó hatálya alá eső szintet. Azt mondta, „nagy örömmel” fizeti majd be. Szerinte mivel Magyarországon például a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa sem különösen magas, a jelentős vagyont felhalmozók részéről indokolt, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz.