Fürcht Pál a végrehajtásokat vizsgáló bizottság előtt

Ő csak akkor találkozott politikusokkal, amikor tanúként idézte be őket. Nem közvetlenül helyeztek rá nyomást, azt nem mondhatja, hogy őt befolyásolta a politika. Emlékeztet: konkrétan elmondta, hogy nem csináltak mindent jól, az erkölcsi felelősséget érzi. Azon tanakodik: az politikai nyomás-e, hogy elvették tőlük a fedett megfigyelést? Nem, nem csináltak mindent jól, de a korábbi beosztottjait megvédi, mert nagyon keményen dolgoztak. A nyomozások nem egzakt dolgot. Tudna mondani politikusi megkereséseket, de az nem ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik.

Toroczkai is neveket akar hallani a politikai befolyással kapcsolatban, mert ebben az esetben kötelességük lenne azonnal feljelentést tenni. Szerinte ehhez politikus, közszereplő esetében ehhez nem kell zárt ülés. Kikre hivatkoztak az ügyészi szervezeten belül bármikor, amikor nyomásgyakorlást érzékelt?

Gyöngyösi: kijelenti Fürcht-e azt, hogy az ügyészség teljesen hibátlanul járt el a Schadl-Völner ügyben?

Kiss Máté Zsolt: egyetért Gyöngyösihez, szerinte Fürcht szavaiból az derül ki, hogy az ügyészség mindig, mindent jól csinált. Ő akkor kérdezi, hogy az ő miért adta a nevét a rendszerhez, miért maradt vezető ügyész éveken keresztül?

Felmerült-e az érintettsége a feljelentésen túl? Nem tudja Fürcht, meddig futott ki ez a nyomozás, ezért erre nem tud választ adni.

Még egy kérdés, Kiss Máté Zsolttól: miért csak most jelentkezett Fürcht, miért csak most szólal meg? Talán azért, mert azt reméli, hogy a közvélemény ezért máshogy ítéli meg szerepét a NER-ben? Fürcht nem a közvélemény elé akart kiállni. Kénytelen lenne a fegyelmi ügyéről beszélni ezzel kapcsolatban. Maradjunk annyiban, hogy volt egy konkrét bűncselekmény, ahol konkrétan olyan utasításokat kapott, ami ellenkezett a jogszabályokkal, saját ügyészi hitvallásával. Ekkor nem a nyilvánosság elé állt ki, hanem jelentést írt, főügyész kollégáitól kért segítséget. A hallgatás törvénye tényleges törvény, nem véletlen, hogy sok olyan ügyész sem állt ki, aki már elhagyta a szervezetet. Az, hogy valaki nem akar törvényt sérteni, nem jelenti azt, hogy a szerepét szeretné szépíteni, vagy a közvélemény előtt valahogy feltűnni. Felmondott, vállalta azt, hogy beosztott ügyészként dolgozik tovább. A legfőbb ügyész anno nem gondolta úgy, hogy fegyelmi vétséget követett el, az új, Lajtár István viszont már úgy gondolta. Emellett az ügyészség sajtóközleményt adott ki szeptember 17-én, amelyben azt írták, hogy a lemondásában valótlanságokat állított az ügyészség politikai befolyásoltságáról. Ez a közlemény viszont nem felelt meg szerinte a valóságnak. Ekkor gondolta azt, hogy kiáll a nyilvánosság elé. Nem az elmúlt rendszerben betöltött szerepét akarta szépíteni. Azért állt ki a sajtó elé, mert szerinte becsületében, jó hírnevében csorbította őt a munkavállalója a nyilvánosságban, szerinte joga volt erre a sajtóban reagálni.

Toroczkai kérdésére majd zárt ülésen válaszolna. A leplezett információgyűjtést kik tudhatják meg? Az, akire rá van szignálva az ügy. Ismerheti (ha rendőr nyomoz) az ügyész, ha ügyész nyomoz, akkor az egyik szolgálatot. Ismernie kell a nyomozási bírónak, aki engedélyt ad a leplezett adatgyűjtésre. Ha gyanúsítás történik, akkor megismerheti a gyanúsított és a védője. Ha sértetti jogokat érint, megismerheti ő és az ügyvédje is. Ha minősítve van a leplezett eszköz, akkor szűkebb kör ismerheti meg. Az AH nem nyomozott ebben a kérdésben.

Mi van a Nagy Ádám-szál elkülönítésével? Ő nem kizárólagosan ügyészi nyomozás hatáskörében állt. Amikor a nyomozás végén arról kell dönteni, hogy húzzák-e az időt azzal, hogy olyan ügyben is nyomozzanak, amiben a rendőrség is tudna, vagy megtegyék a feljelentést, akkor inkább feljelentést tettek, a BRFK meg nyomozott tovább Nagy Ádámmal kapcsolatban. Ők a szálakat elvarrták, vagy lezárták a nyomozásokat, vagy máshová különítették el őket.

Toroczkai: az elmúlt években biztos voltak olyan feljelentések, amiket volt, vagy hivatalban lévő végrehajtó tett a rendszer ellen. Ő azt hallotta, hogy ezeket az ügyeket jegelték, és egy év elteltével se tud róla, hogy bárhová mentek volna. Tud-e arról Fürcht, hogy ez politikai befolyás miatt történt?

Kiss Máté Zsolt: hány ember ismeri meg a lehallgatások jegyzőkönyveit, ki dönti el, hogy mi legyen az akta része?

Gyöngyösi: ki döntött 2022-ben arról, hogy a Nagy Ádámhoz vezető szálakat elkülönítik?

Ballát arra kéri Toroczkai, hogy a javaslatát inkább küldje el emailben.

A volt és jelenlegi politikusok esetében a bizottság kérje már be az általuk (Varga, Gulyás, Rogán) elmondott jegyzőkönyveket, amiket Magyar Péter hangfelvételes feljelentése után készítettek. Kéri Toroczkait, hogy döntenek ebben.

Molnár Zoltán teljesen el van képedve Ballán, hogy a végrehajtások helyett ezzel van elfoglalva. Szerinte április 12-én arra szavaztak a magyarok, hogy elég az efféle politizálásból.

A sajtótájékoztatón tanúvallomásokat ismertetett, ezekről ma sem mondana mást. Több nyomozási irat is volt, mert azokat az ügyben érintetteknek ki kellett adniuk. Éppen ezért nem lehetett olyat csinálni, hogy csak úgy kihúzzák mindegyikből ugyanazon részeket. Technikailag gyakorlatilag lehetetlen lenne megoldani. Nem ő adta Varga és Rogán szájába, amit mondtak. Ha a tanúk nem mondtak igazak, akkor a vádiratba sem az igazságba kerül. A sajtótájékoztatón ő csak ezeket a bizonyítékokat ismertette.

Tóni, Ádám és Barbara? Ez a mondat egy kicsit vesszőfutás volt az elején, hogy ki merik-e mondani Rogán Antal nevét. Egy bizonyos orvos mondta ezeket a neveket egy koncesszióról. Ez azért került a nyomozati iratba, hogy bemutassák a bírónak, van még mit nyomozni. Aztán kiderült, hogy nincs semmi látnivaló. Akkor utalt volna ez a felvétel bűncselekményre, ha az orvos megkapta volna a koncessziók, de ilyen koncessziót, közbeszerzést se ő, se a sajtó nem talált. Egy 12 éves whisky-t ajánlott fel annak, aki megtalálja ezt a koncessziót. Ha meg sem kísérelnek valamit, az nem is számíthat bűncselekménynek. A megállapodás csak előkészület, ebben az esetben nem büntetendő. Csak akkor lenne az, ha megteremtették volna a lehetőséget a bűncselekmény elkövetésére a koncesszió kiírásával. Ismét elmondja: a rendszert nem ők tudták volna nyomozóhatóságként megváltoztatni, hanem a parlamenti képviselők. Nem állította, hogy minden egyes végrehajtó visszaélt a hatalmával, bűncselekményt követett el. Ezután Lóránt ügyvéd úr kér szót, de három tartózkodás mellett nem kapja meg.

Toroczkait a politikai szál érdekli. Völner lett volna a legmagasabb rangú személy, aki részt vett a visszaélésekben? Akkor ki az a sokat emlegetett Tóni? Ha nem is Varga Judit, más kormánytag érintettsége nem merült fel?

Gyöngyösi: ha a rendszerszintű problémák ismertek voltak, hogy tudott tovább működni a rendszer? Kit terhel ezért jogi felelősség?

Balla: megerősíti, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdte el az egész ügyet? Szerinte életszerű, hogy pont ők akarták megállítani az ügyet? Konkrétan rákérdez a sajtótájékoztatón elhangzottakra, ő is a korábbi kormánytagok érintettségét firtatja, főként a Magyar Péter és Varga Judit közötti beszélgetésről kiszivárgott hangfelvétellel kapcsolatban.

Ő büntetőjogász, ezért nem tudja, hogy maffiának lehet-e nevezni a végrehajtókat, mert az nem büntetőeljárási kategória. Konkrét politikai nyomásból annyit érzett, amennyit elmondott. Nem tudta, hogy „fentről” ki szólt le, mert elsősorban a problémát akarták megoldani és az ügyet továbbvinni. A NVSZ hatóköreinek elvételéről nem tudja, hogy az politikai nyomásnak minősül-e. Akkoriban nem hozzá tartozott a védelmi szolgálat előkészítő eljárása, tehát arról többet nem tud mondani.

Tisztázza az SMS-gate-et: Magyar Péternek nem írt, meg nincs meg a száma. Emlékei szerint Magyar ezt tisztázta is. (Balla itt belebeszélt valamit.) Szerinte eljárás alá vont állampolgárként vannak a miniszterelnöknek jogai. Nagyon meglepné Fürchtöt, ha ezt a fajta nyilatkozatot várta volna tőle a miniszterelnök. Akár hazugságvizsgálón is vállalja, hogy se Rogán, se az emberei nem jártak be hozzájuk bármit is kihúzni az iratokból.

Hogy hazudott-e a sajtótájékoztatón? Nem tudja. A beszédtémák korlátozása nem bűncselekményt, nem kellett visszautasítania a 17 oldalas forgatókönyvet. Nyilván akkor nem azt mondta el, mint amit most, az igazmondás kötelezettsége alatt, akkor viszont az ügyészi testület nevében beszélt. Ezért nem mondaná törvényellenesnek: törvényes volt, hogy utasították. A képviselők feladata eldönteni, hogy jó-e ez a törvény. A saját felelősségéről azt mondja: szándékos jogszabálysértést nem követett el. Az erkölcsi felelősség nem a beosztottaké, hanem a vezetőké, ezt vállalja, érzi ő is. Nem csinált mindent jól. Ha az ügyészség vezetője ezt nem gondolja át, akkor garantáltan a jövőben is lesznek hasonló hibák.

Először mindenki felteszi a kérdését, felváltva az ellenzékiek és kormánypártiak.

Toroczkai azt kérdezi Tomin Szilviáról, hogy mint a KNYF vezető főügyésze, tapasztalt-e konkrét kormányzati nyomásgyakorlást, ami akadályozta a Schadl-Völner ügy felderítését? Miért kellett Tomin Szilvia? Hogy kell elképzelni ezt?

Molnár Zoltán (Tisza): tett-e Fürcht bármilyen lépést, hogy a befolyásolást jelezze, feljelentést tegyen, vagy megpróbálja megakadályozni?

Balla György (Fidesz): akkor Magyar Péter hazudott Fürcht SMS-éről? Vagy most hazudik Fürcht? Mondjon neveket, ne használjon olyan kifejezéseket, hogy „föntről szóltak”, meg hogy „valamilyen államtitkár”. Szerinte nem kellett volna Tomin Szilvia a folyamatba, csak az, hogy Fürcht végezze a munkáját.

Kiss Máté Zsolt (Tisza): Fürcht igen fontos szereplő volt az ügyészségen, ezért kíváncsi, hogy mit tett, mit nem tett. Lehetséges-e, hogy úgy töltötte be a pozícióját, hogy semmiféle személyes felelősség nem terhelte?

Gyöngyösi István (Tisza): ne felejtsük el, hogy hol volt Fürcht az elmúlt négy évben. Nem érzi, hogy felelősség terheli, és hogy elmaradt a rendszerszintű megoldás?

Fürcht egyben fog válaszolni a kérdésekre.

Haladéktalanul, legkésőbb jövő héten. Ehhez a minősített adatok titokgazdájától kell felhatalmazást kérniük, akinek kilétét Fürcht szintén csak zárt ülésen lenne hajlandó elárulni. Jönnek a további kérdések.

Hogy hiteltelenítsék a nyomozást, ebben is bent volt egy végrehajtó. Schadl ennyit szeretett volna elmondani, többet majd zárt ülésen.

Ám ők rejtegették a hiteles másolatokat, mert paranoiások lettek. Volt, hogy a nyomozástól független ügyész páncélszekrényében dugdosták őket. A szóbeli mellé írásbeli megerősítést is kért az anyagok megsemmisítésére. Elvileg most is ott vannak valamilyen páncélszekrényben.

Volt egy alügyészük, aki egy titkosszolgálattól érkezett, ő is részt vett a Schadl-Völner ügy nyomozásában, adatot is dolgozott fel. Aztán azt közölte, hogy ő elmegy az egyik titkosszolgálathoz, magas beosztásba, osztályvezetőként. Később a kollégái jelezték, hogy olyan jelentéseket nem volt hajlandó aláírni, amiket ő végzett el. Ezután kaptak a Felettes Ügyészségtől utasítást, hogy őszig fejezzék be a nyomozást. A vezetékneve Szathmáry volt.

Olyan utasítást is kaptak, hogy a hiteles másolatokat is meg kell semmisíteniük, mert az indoklás szerint olyan személyes adatok is vannak köztük, amik nem tartoznak az eljáráshoz.

2022-ben megjelent nála egy szolgálat embere, és közölte vele, hogy nem lenne jó, ha a nyomozati iratok egyes részei kikerülnének. Meg is ígérte neki, hogy semmi olyan nem fog kikerülni, ami nem tartozna a nyomozás irataihoz. A választások után, a nyomozás vége felé. A szakszolgálatok ekkor átkerültek a Miniszterelnökség felügyelete alá. Innentől kezdve csak a titkosszolgálat hallgathatott le, ugyanez történt a rejtett figyeléssel. Ez nehezítette a dolgukat, „megcsappantotta a lehetőségeinket”.