könyv
„Megváltozott a halott apámhoz fűződő kapcsolatom. Most már tudom őt szeretni, elfogadni”
Rengeteg család szenved attól, hogy a tagjai nem tudnak egymással beszélni – mondja Babarczy Eszter, aki apjáról, a legendás színigazgatóról, illetve az ő haldoklásáról írt könyvet. Erre volt szüksége, hogy „túlélje ezt az egészet”.
Dalok a titkos életről – Tóth Krisztina verset olvas
Az író hangja podcast vendége Tóth Krisztina, „az emlékezés nagy költője”, aki néhány korábbi verset és az új kötete válogatott darabjait olvassa fel.
Kollektív személyesség és a szent hétköznapok
Balla Gergellyel, a Platon Karataev énekes-dalszerzőjével beszélgettünk többek között hatezer éve is igaz mondatokról, a tudattalanból kinyerhető képekről és a mágikus gyermekkorról.
A Nem rossz könyvek Kapolcsra megy
Élő podcastfelvétel július 18-án, vendégünk Balla Gergely, a Platon Karataev énekes-gitáros-dalszerzője.
Egy embermentő magyar a nyilas rémuralomban – túl szép, hogy igaz legyen?
A valószerűtlenül regényes életű Libik Györgyről írt könyvet egy szegedi történész, aki a kutatómunka alatt folyamatosan attól félt, hogy az állambiztonsági levéltárban a hőséről őrzött ezer oldal porrá zúzza a róla alkotott képet.
Jugó sci-fi
Marko Vidojković regényében Jugoszlávia mára a létező világok legjobbika az EU-t lehagyó gazdasággal, koszovói marihuána-ültetvénnyel. De van egy kis baj. Titkos átjárókon részeg csetnikek és usztasák potyognak át egy másik világból. A mienkből.
„nem születtem senkiének” – Röhrig Géza versei a gyermekotthonból
Ebben a kötetben bölcsőtől koporsóig követjük egy félig fiktív alak, Semmike sorsát. Az Oscar-díjas Saul fia főszereplője, Röhrig Géza olvas fel a könyvéből, nem is akárhogyan.
Tandori mondatai olyanok, mintha madártollak szállingóznának a levegőből
Az év irodalmi eseménye itthon Tandori Dezső első, de mindeddig kiadatlan kötetének megjelenése. Tandori alakjáról és költészetéről, a kötet kalandos történetéről és a mikrokiadók életéről Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal beszélgettünk.
Önismeret az alkotás által - Mire jó az irodalomterápia?
Hogyan hat ránk, ha elkezdjük leírni a gondolatainkat egy papírra? És hogyan lesz egy dalszöveg az irodalomterápia eszköze? Miután megjelent magyarul a téma legnagyobb szakértőjének, Nicholas Mazzának a könyve, az irodalomterápiáról a kötet fordítójával, Béres Judittal, és szerkesztőjével, Péczely Dórával beszélgettünk.
Nádas Péter, a nagy nevettető
Megkérdezik a világ nagy kérdéseiről, erre csak szórja a poénokat!
Gondoskodom én magamról – az újrafordított Momo
Michael Ende ötvenéves, filozófikus meseregénye aktuálisabb, mint valaha. Az itt közölt első fejezetben egy szegény környék lakói közösen kezdik gondozni a kislányt, aki megszökött az intézetből.
Csendeskönyvek: amiről szavak nélkül beszélünk
Magányról és másságról mesélnek ezek a szöveg nélküli, gyönyörű kiadványok, amelyek közül hármat is kiemelt az Év Gyerekkönyve Díj zsűrije.
„Egy kétévest meg egy hatévest hagytam magára az utcán? Tényleg nem értem” – Mán-Várhegyi Réka olvas novellát
Az anya csomagot ad fel, miközben lóg rajta két gyerek, de aztán hirtelen a szereplője nyomába ered. Felolvasós podcastünk, Az író hangja új epizódja.
„Olyan a fal, mint a mennyországban, elválasztja a mennyet a pokoltól” – Az Év Gyerekkönyvei
Somfai Anna regényében egy magyar kamaszlány élete válik történelmi színtérré, háttérben a berlini fallal. Részlet.
Nem az a lényeg, hogy mit mesélsz, hanem az, hogy hogyan
Milyen egy mágikus faluregény, és hogyan hat egyszerre Norvégia világa és a latin-amerikai mágikusrealizmus szerzőinek életműve egy fiatal magyar íróra? Török Ábel új regénye, a harmadik ég tavasszal jelent meg, vele beszélgettünk többek között arról, hogy miért jó felnőttként is meséket olvasni, illetve hogy mit csinál egy bizantinológus.