Három halott barátjáról írt búcsúkönyvet, három rendkívüli emberről. Egyiküket sem kíméli, magát sem. Megható és megrázó történeteit botrányos pletykákkal vegyíti.
Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.
Aisling Rawle debütáló regénye, A komplexum kíméletlen, mégis empatikus kritikája annak, ami mindenkit érdekel.
Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.
A Nobel-díjas írót lenyűgözte a volt kancellár.
De a Nobel-díjas író inkább labdaszedő szeretne lenni.
A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.
Ő „a mi európai, magyar szegediségünk” – írta Botka László a Nobel-díjas íróról, aki náluk járt egyetemre.
Mécs Anna első regénye egy teherbeesés küzdelméről és a kisgyerekes mindennapokról szól, meg persze rengeteg mindenről, ami kíséri ezt az időszakot. A Nem rossz könyvekben a fikció lehetőségeiről, a kortárs anyaságról és a „baba alszik, anya ír” jelmondatról is beszélgettünk vele.
A Zorg fedélzetén olyan szörnyűségek történtek, amelyek még a rabszolgakereskedelemből élő Brit Birodalmat is megrengették. Némi jutalék reményében öltek a vízbe beteget, nőt, csecsemőt.
Nem érdekel ez már senkit! Csak a Frei Tamás meg a Bogyó és Babóca!
A címbeli ország Bulgária és nem Magyarország, de Alek Popov: Turáni küldetés című kelet-európai groteszk regényét olvasva nincs is nagy különbség a két nép között.
Lám, van, amiben már le is hagytuk Ausztriát.
Solvej Balle 30 éven át dolgozott a regényfolyamán, ami egy újra és újra ugyanarra a napra ébredő nő történetéről szól. 2020-ban magánkiadásban jelent meg, és az egyik legnagyobb irodalmi szenzáció lett belőle. Az első két kötet már magyarul is olvasható.
Jézus mint kegyetlen nőcsábász, József mint nevelőszülő, Mária mint bizonytalan anya – és egy 21. századi menyasszony, akinek ez a család az élete részévé válik. Halász Rita regénye nem provokálni akar, de rávesz a bibliai történet újragondolására.