Ia Genberg regényében nincs semmi trükk, nincs botrány, de még meghökkentő események sincsenek, csak négy finoman megrajzolt portré átlagos emberekről. Hogy akkor miért kell elolvasni? Nem kell.

Azok az iskolások, akik örömmel olvasnak, nagyobb eséllyel boldogulnak az életben, úgyhogy nincs is más dolgunk, mint kiválasztani a magyar nyelven megjelenő évi több ezer könyvből a gyereknek valót. Aki úgy érzi, ez nem ilyen egyszerű, annak két szakértő segítségével igyekszünk segíteni.

M. Kácsor Zoltán Zabaszaurusz-sorozatának hatodik részében egy sárkány komoly jellemfejlődésen megy keresztül.

Wéber Anikó kiskamaszoknak szóló lélektani krimijének részletét ajánjuk.

Szvoren Edina új kötetében kilenc kortárs szerző stílusában írt novellákat. Nádas-, Tompa-, Oravecz- és Krasznahorkai-mondatok, amiket nem ők írtak. Miért vág bele valaki egy ilyen projektbe, mi köti össze ezeket a szerzőket, hogyan alakítja ez a saját írásait? Ezekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast élőben felvett epizódjában.

Rajongói kézikönyv a nép egyszerű gyermekéhez, a jó tollú influenszerhez. Miklya Luzsányi Mónika a mesematinéban.

A megnyitó beszédet Orvos-Tóth Noémi tartja.

Rakovszky Zsuzsa elbeszélése egy kislányát egyedül nevelő anyáról a hatvanas évek vidéki Magyarországán.

Negyven éve eltűnt egy tanár. A börtönből frissen szabadult egykori diákja, aki a tanár eltűnése előtt nem sokkal talált egy rejtélyes könyvet, utána akar járni az ügynek. Kétszáz hangfájlban mesél erről – és Janice Hallett A Twyford kódja ezért lesz igazán izgalmas.

J. Hahn Zsuzsanna nyerte a legjobb műfordítás díját, mert ebben a cseh gyerekkönyvben „a falusi emberek szűkszavú, lényegre törő dialógusait is a maguk drámaiságában képes visszaadni”. Szombati mesematiné.

És ahogyan Petőfi megírta az Úti jegyzeteket, ő is könyvet ír belőle.

A Ceaușescu-rendszer elviselhetetlen szörnyűsége, a fasiszta és kommunista őrjöngés áldozatai, bűnösei és hősei, és a rég eltűnt, vagy már csak nyomokban fellelhető Erdély. Könyvként adták ki a néhai marxista filozófus kolozsvári esszéit. Érdemes volt.

Pék Zoltáné lett a tavalyi év egyik legjobb fordítása. Szükség is volt rá, mert ez a királyság tele van rejtett poénnal és nyelvi humorral.

Az év illusztrátorának grafikái díszítik és az ezredvégi generációról, a mai fiatal felnőttekről szól. Meg pánikrohamról, háborúról, női dolgokról.

A könyvhetet megnyitó és új kötettel jelentkező Nádasdy Ádámmal többek között az angol nyelv változásairól, a magyar klasszikusok „újrafordításáról”, melegség és írás kapcsolatáról, Petőfiről és az életnél-halálnál általánosabb kérdésekről beszélgettünk.