könyv
Krasznahorkai némileg nehezményezi, hogy a szülővárosában nem látni a Nobel-díj miatti öröm jelét
Nagyon megörült viszont egy gyulai ablakba kirakott feliratnak, a 444 pedig egy igazán különleges helyi kezdeményezésről is be tud számolni.
„Pusztító normalitásban élünk”
Hogyan lehetséges kiengesztelődés ott, ahol a „nemzetiszocialisták minden kétséget kizáró igazságát a bolsevikok minden kétséget kizáró igazsága” váltja? Visky Andrást új regényéről, a diktatúrákról és a fegyverként használt nyelvről kérdeztük.
Csak most derült ki, hogy a kommunisták cenzúrázták az Utas és holdvilágot
A kommunizmus kritikája és a katolicizmus dicsérete most először olvashatók Szerb Antal regényének új kiadásában.
Kertész Imre után Krasznahorkai László is külföldön helyezte biztonságba irodalmi hagyatékát
A két irodalmi Nobel-díjasunk irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumaiért külföldre kell menni. Van még két magyar prózaírónk, akik nemzetközi szinten is klasszikusnak számítanak, de ők szintén inkább Berlinbe vitték az örökségüket.
Demeter Szilárd a frankfurti fiaskó után is a könyvszakmát fikázza
Sokan felháborodtak, hogy a világ legnagyobb könyvvásárán a friss Nobel-díjasunk alig látszott a magyar standon. A felelős vezető szerint a marketing nem is olyan fontos.
„A kontraszt egyszerre volt mellbevágó és fájdalmas” – magyar és német Krasznahorkai-megjelenések a világ legnagyobb könyvvásárán
Olvasónk talált néhány nem elhanyagolható különbséget a magyar nemzeti stand és a német kiadó standja között.
Krasznahorkai szövegeiben egy általános európai valóságról van szó
„Ha most újraolvassuk a Sátántangót, az, hogy hamis prófétáról van szó, az nagyon a mai világ egész Európában” – mondta a 444-nek a Nobel-díjas író német fordítója. Heike Flemming szerint Krasznahorkai fordításakor nem az indaszerűen tekergő hosszú mondatok jelentik a legnagyobb kihívást.
„Monumentális, lüktető és veszélyesen szép” – ukránul is kiadják Krasznahorkait
„Magyarország, Európa, a világ számára nagy kiváltság, hogy ilyen alakok járnak az élők között” – írja a Nobel-díjas író ukrán fordítója.
„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek”
Az író a Nobel-díj odaítélése óta először posztolt a Facebook-oldalán.
Dragomán György: Puskák vagy galambok
„1986 november huszonharmadikán népszavazás volt Romániában. A békét kellett támogatni” – ezzel az apropóval írt húsz éve novellát Dragomán György. Ma, a békepártinak mondott aláírásgyűjtés elindításának napján aktuálisabb, mint valaha.
Nem olvastam Krasznahorkaitól semmit, mi lesz most velem?
A Nobel-díj odaítélése óta kiderült, hogy több millió olvasója és többezer közeli barátja van a mi Lacinknak. De mihez kezdjenek azok, akik most akarják megismerni, és kapálózva próbálnak kikecmeregni a szégyen mocsarából?
Bödőcs Tibor: Sátánmackó
„Ha kikerült egy leprás tócsát, sugárfertőzött pocsolyában találta magát, s megint egy tócsában, aztán újra egy pocsolyában, s így tovább a végtelenségig. Fent kormos felhők kergettek nikotinsárga ködöket a hányáslila »mennyeknek kapujában«. A csatornabűzt nem érezte a dögszagtól. Nyuszika háza elől az utolsó busz is elment már vagy tizenhárom éve. Innen, hol a »cukor ecetízű«, s apró szüneteket sem tart a hanyatlás nagy koncertje, »a hidegre való tekintettel«. Sáros volt a koszos mocsok.”
„Mindannyian ezt a mondatot keressük egész életünkben"
Itt egy indázó Krasznahorkai-mondat az író előadásában.
Erdő van idebenn című regényével Tóth Marcsi nyerte a Margó-díjat
„A Kádár-kockák Family Frosttal megzenésített világában játszódik, az erdő által körülölelt faluban, ahova az anya kamaszlányával visszaköltözik, hogy barátnője panziójában dolgozva kezdjen új életet.”
Más írók kiutat keresnek, ha a szégyenhez érnek, Ernaux az irodalma alapjává teszi
A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
