Bírósági tárgyalás arról, hogy megtörtént-e a szexuális erőszak – ezt a felkavaró helyzetet viszi színre Székely Kriszta. A Katona igazgatói székéért induló rendező arról is beszél, hogy nagyon megviselte a szakmát az elmúlt időszak.
Új befejezést írt Spiró György a magyar drámairodalom klasszikusához, és az orosz megszállás alatti lengyel életet bemutató Az imposztor ma sem kevésbé aktuális, mint negyven éve. Az íróval hatalomról és megalkuvásról beszélgettünk.
Fullajtár Andrea sokszor erős, öntörvényű nőket játszik, és közéleti ügyekben is kiállt a színpadra, de egy visszataszító személyes üzenet után ezzel felhagyott. Egy tárgyalótermi dráma után a saját nagymamáját alakítja majd, de interjúnkban arról is beszél, mennyire mély nyomokat hagy egy szerep a színészekben.
Az áldozatok csillapíthatatlan lelkifurdalásától a rendszeres csoportos nemi erőszakig annyi mindent enged át magán a közönség, hogy az időnkénti csendeket rendszeresen szipogások szakítják meg. De az Exit Generáció előadása nem csak a téma keménysége és az alapos anyaggyűjtés miatt hatásos.
A művészetellenes közhangulatról és a siker „pusztító diktatúrájáról” beszélgettünk Urbanovits Krisztina színésszel. Na meg a vadkapitalizmus és a NER együttes tombolásáról.
A fogyasztásellenesség, a lemondás kultusza olyan népszerű, hogy szinte minden eladható vele, még a színházi közösségi élmények is. Ettől olyan ambivalens Tarnóczi Jakab rendezése is.
Az Oktatás a TÁP Színház előadásában kvázi liliomtiprás. Tanár-diák vérfagyasztó, diktatórikus viszonyát láthatjuk, miközben saját passzivitásunk is megkérdőjeleződik: miért nézzük tétlenül, ahogy ránk erőltetik vezetőink az akaratukat? És miért sétál ki végül a néző, aki felült a színpadra?
Szinetár Mikós visszalépéséről pedig azt mondta: az ő korában már nem kell ezekbe a pofozkodásokba beleállni.
Stuart Mária hányattatott sorsú királynő utolsó napjait kétszáz éve írta meg Schiller. A Stúdió K a színpadon mutatta meg: hiába telt el ötszáz év, a lefejezés körülményei nem is lehetnének aktuálisabbak.
Békében élnek a székely zsidók, de amikor Magyarországhoz csatolják Bözödújfalut, minden megváltozik. Kisebbségi létről és megbocsátásról beszélgettünk az évad legjobb drámájának szerzőjével, Székely Csabával.
Nagyon nehéz egy megkövesedett rendszert lerombolni, elhitetni az emberekkel, lehet ezt máshogy is csinálni - mondja Polgár Csaba, aki Galileiről rendez előadást. Meg persze a mai Magyaroroszágról.
Pintér Bélánál a szórakozás garantált, a színészi játék lehengerlő, de a tuti recept azt is jelenti, hogy túl nagy meglepetés nem várható. Az Idegen testben az erőszak néha öncélúnak hat, és a látszólagos frissesség mögött is egyre könnyebb felfedezni az instant megoldásokat.
Pintér Béla és társulatának új előadásától egyszerre kapnak agyvérzést az óriásplakát-vezérelte fideszesek és az LMBTQ közösség tagjai. Pedig csak arról szól, amiről a dráma több ezer éve mesél: az ember Isten szeretne lenni.
Bödőcs Tibor-, Pintér Béla- és Grecsó Krisztián-poszterekkel a homlokzatán megnyitott az „újratöltött” Átrium, amely a független kultúra budai bázisa lehet. De hogyan lesznek fenntarthatók az igényes előadások, ha nincs vagy alig van bennük közpénz?
Halász Rita regényét Pálos Hanna és csapata vitte színpadra, hogy élőben bogozzák ki, hogyan fajulhatott fizikai erőszakig Vera és Péter házassága.