színház
Átbulizott éjszaka után a gyerekkori traumákról
Az európai színház egyik legkarakteresebb alakja, Gisèle Vienne 17 év után tér vissza Budapestre, az EXTRA LIFE című előadása szerdán és csütörtökön látható a Trafóban.
„Eltüntetjük az útjelzőket, és akkor a néző eltéved a rengetegben”
Ilyen az ember: ha mesét lát, nyomozza a valóságot mögötte. Ha igaz történetet hall, arra gyanakszik, hogy az hamisság, túlzás. Kárpáti Péter drámaírót kérdezzük a fikció és valóság határvidékén épített életművéről.
„Nem érzem, hogy fontos, amit csinálok”
Alapélménye a kiszolgáltatottság, nem esik nehezére olyan karaktert játszani, aki úgy kerül leszállóágba, hogy nem emlékszik a felszállóágra. Mészáros Máté a sikerei ellenére is kénytelen szembenézni azzal, hogy aki ma csak a színházból akar megélni, annak túl nagy áldozatokat kell hoznia.
„Mi az, amit a nagyság üldözése közben meg lehet tenni a másikkal?”
Megint kockáztat a Katona. Új előadásuk a hetedik Orbán-kormány idején játszódik, amikor az utolsó igazi színház igazgatóját volt tanítványai szembesítik a hatalmi visszaéléseivel. Fiktív történet, valós problémák.
„Az a kérdés, hogy dobunk-e mentőövet annak, aki bajba kerül, vagy teljesen magára hagyjuk”
Szakadék felé rohanó társadalomban keressük az egymáshoz vezető utakat – 1985 Amerikájában, 2025 Magyarországán. Totális színházcsinálásról és Donald Trump mentoráról is beszélgettünk Nagy Péter István rendezővel.
Leköszön a Színház folyóirat teljes szerkesztősége
Pályázaton keresik az új gárdát, amelyik vállalja a legnagyobb múltú színházi lap vezetését. Ami a mai körülmények között nem lesz könnyű feladat.
A legfontosabb, hogy csendben kell lenni, mindig csendben
A Tompa Andrea regényéből készült előadásban nincs erkölcsi tanulság, szánkba rágott üzenet, pedig a 20. század nagy társadalmi traumái, különösen a zsidó, magyar, erdélyi, székely, román, munkásmozgalmi identitások, vagy épp az örökbefogadás és az önismeret kérdései könnyen vihetnének ebbe az irányba. De a személyes történetek fontosabbak.
Te megennél egy embert?
1782-ben több mint 100 cigányt ítéltek halálra kannibalizmus miatt, amit sosem követtek el, közülük 41-et ki is végeztek. A tragédia történetét dolgozza fel Boda-Novy Emília darabja, az Emberevők, ami egyszerre szól a méltóságról és a társadalmi előítéletekről.
Leo Grande – idősödés és szexuális szabadság a színpadon
A színház az egyszerű, zsigeri konfliktusokat szereti, amit a néző előbb érez, mint ért. Izgalmas kísérlet ilyen intim térben színre vinni az új kalandra vágyó özvegyasszony drámáját Udvaros Dorottyával.
„Úgy akarok táncolni, ahogy a Kovács Marci”
Az egyik legfontosabb színházi zenész, Kovács Márton mesél néptáncról, Kaposvárról és a Nemzetiről, az alkotás szabadságáról és a közösség erejéről.
Oscar-jelölt fekete színésznő lesz Jézus a Jézus Krisztus Szupersztár új előadásában
A nigériai származású Cynthia Erivót a Wickedben nyújtott alakításáért jelölték Oscarra.
„Jó lenne nem elfelejteni azt a lányt” – interjú Simkó Katalinnal
Milyen az, amikor az egykori intézetis gyerek a saját életét látja viszont a színpadon? Hogyan lehet valaki egyszerre áldozat és tettes? A színésznő arról is beszél, hogy már elvégzett egy shiatsumasszőr-tanfolyamot, és lehet, hogy abból fog megélni.
„A legtöbb skatulyát az ember magának kezdi el létrehozni”
Kortárs kikacsintások és ezeréves sztorik, éneklő állatok és Parti Nagy-dalok. Fábián Péterrel nem csak új rendezéséről, hanem a szórakoztató és a politikai színház korlátairól is beszélgettünk.
Krimi a zsinagógában
Feldolgozható színpadon az őrület? És ellenállhat neki bárki a művészet segítségével? A holokausztot túlélő sonderkommandós bezárkózik a bábjával, a néző pedig nem tudja, ki a bűnös és ki az őrült.
Kizökkent az idő: kultúrkatyvasz Nagy Feró körúton belüli feltámadásán
A Cseh–Bereményi-féle Frontátvonulás után a Sicc társulat tagjai most Nagy Feró Hamletjét dolgozták újra, nem is akármilyen helyszínen, a belváros közepén az Akvárium Klubban. A premieren azonban a közönség legalább olyan érdekes volt, mint a színpad.
