Úti beszámoló a folyton változó országból, amely átmenet régi és modern, Közép-Ázsia és a Távol-Kelet között, és ahol soha nem maradunk le semmiről.

Kevés területen olyan látványos a lemaradás, mint a rakétáknál: Európa messze el van maradva mind támadó, mind védelmi kapacitásokban, ezt pedig az oroszok is pontosan tudják. Ha Európa nem képes elfogni Oroszország összes rakétáját (márpedig nem képes), akkor Moszkvát elrettentéssel kell meggyőzni arról, hogy bármilyen támadás elfogadhatatlan árral járna. Ez viszont pénzügyileg és politikailag is nehéz vállalás lenne.

Többen is arról vallottak, hogy F. Zsolt, aki a vád szerint a BKV-ba és a parkolásba beépült bűnszervezetet vezetett, és egy rakás politikust lefizetett, az Orbán-rendszer egyik legtitokzatosabb háttéremberét képviselte.

Nem befogott orral fog szavazni Magyar Péterre, aki szerinte jobb miniszterelnök lesz, mint Orbán Viktor. A választás elcsalását is el tudja képzelni, de azt is, hogy Orbán simán átadja a hatalmat. 2026 után egy új, népi magyar baloldalért szeretne dolgozni, addig a Tiszával együtt harcol az Orbán-rendszer leváltásáért.

Biztonságosabb helyek lettek a színházak a metoo botrányai miatt? Tényleg muszáj sérülnie egy színésznek? Milyen minták öröklődnek? És mi történik, ha egy újságcikk hatására minden összeomlik egy társulat körül? Az Osonóról szóló sorozatunk folytatása.

Cikksorozatunk hatására a karizmatikus rendező, Fazakas Misi lemondott az Osonó Színházműhely vezetéséről, a rendőrség nyomoz. Ebben a rendhagyó cikkben azt is próbáljuk bemutatni, hogyan lehet biztonságosabb egy nyári tábor vagy iskolai szakkör.

Bő másfél évvel ezelőtt egy német elemzőintézet elkezdte számolgatni, hogy mikor juthat el oda az oroszok haderőfejlesztése, hogy eséllyel támadják meg a NATO-t. Azóta a kérdés rendszeresen előjön, repkednek az évszámok, a katonai elemzők viszont megosztottak, hogy reális forgatókönyv-e ez. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy Európának tényleg muszáj felpörgetnie a haderejét.

1992. január 20., 1996. június 15., és 1998 február 15. fontos dátumok. Mindháromról csodálatos dalok születtek, amikből kiderül, hogy a fiatal férfiak tértől és időtől függetlenül ugyanattól boldogok Glasgow-ban, Los Angelesben, Granadában és ezeken túl is.

Az Anthropic vezérigazgatója öt éven belül óriási társadalmi sokkra számít, miközben egyelőre az a fura helyzet, hogy amikor az AI-fejlesztők aggódnak az általuk fejlesztett technológia veszélyei miatt, az emberek többsége nem hisz nekik, mondván, csak túlreagálják a dolgot.

Kizárható, hogy akár egy menedzselt átmenetből, akár egy hatalmi válságból demokratikus erők emelkedjenek ki Moszkvában. Vendégszerzőnk orosz források alapján, az ország várható képességeit és szándékait alapul véve nézte meg, mit várhat Európa a jövő Oroszországától.

Hiába nem ért egyet ezzel az amerikai zsidók többsége, a Trump-kormányzat rájuk hivatkozva indított frontális támadást az egyetemek és úgy általában a szabadság ellen. Magyar szövetségeseik ugyanezt az utat járják. Ahogy a történelemben már sokszor, most is nyilvánvaló, hogy kik járnak – rosszul.

Hiába tagadja Karácsony Gergely és a BKV, a Nagymester emberei maguk mondták el, hogyan húzták le a BKV-t Bolla Tibor vezetése alatt. Az ügyészség szerint a túlárazás mértéke meghaladta a 100%-ot.

35 éves, korszerűtlen gépeken utazik az amerikai elnök. De a világ elvileg legmenőbb repülőgépgyára öt év alatt sem tudott átalakítani neki két Boeingot. A katariak szinte a Mar-a-Lago birtok kertjéig reptették a gépet, amitől öt éve nem tudnak megszabadulni, Trump pedig ráharapott. De könnyen lehet, hogy egy percig sem fogja tudni élvezni a keleti kényelmet, ami az adófizetők egymilliárd dollárjába is kerülhet.

Bolla Tibor a kurzusváltást is túlélve, 13 éve vezeti a BKV-t, közben rejtve szoros szálak fűzik egy bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Úgy látszik, hogy a „szürke hivatalnokot” és a bűnszervezet fejét a barátságnál több köti össze. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás.

Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.