Öt évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon is a koronavírus. A magyar kormány nem tudta zűrök és visszás, túlárazott beszerzések nélkül lehozni a járványidőszakot. Összeszedtük, kik, hogyan és mennyit nyertek a járványhelyzeten, és mi lett velük azóta.

Nőnap van, politikusaink ünnepelnek. Virággal. Miközben ma Magyarországon bántalmazott nők sokasága küzd, és nem csak a bántalmazójával, hanem az egész rendszerrel, ami segítségnyújtás helyett tovább bántalmazza őket. A történeteikből érthetjük meg, hány ponton képes cserben hagyni a nőket, anyákat, és gyerekeiket az úgynevezett igazságszolgáltatás.

Orbán Viktor joggal szédeleghet. 2025-re ő lett a világ egyik legbefolyásosabb politikusa. Két nagyhatalom vezetőjének is fontos embere. Diadalünnep helyett mégis aggódhat, mert elkövette karrierjének egyik legnagyobb hibáját. És amióta hatalomra került, a nemzetközi fronton sem mennek zökkenőmentesen a dolgok.

Egy amerikai szervezet életútinterjúkat készít az ország volt diplomatáival. A 20. században Budapesten szolgálók érdekes, szórakoztató, helyenként vicces, helyenként tragikus, és csak néha pontatlan visszaemlékezéseiben felbukkan mindenki, aki Magyarországon számított. De a legjobbak a mindennapi élet felvillanásai.

Egy francia sebészorvos évtizedeken át molesztált több száz gyereket, családtagjait és pácienseit, és részletes naplót vezetett az elkövetett borzalmakról. Egy-egy üggyel néha lebukott, de a kép sokáig nem állt össze nagy egésszé. Egy történet, mely egyszerre szól egy bűnöst fedező családról, egy társadalmi státusz adta védőpajzsról és a sötét emlékeket inkább eltemető elméről.

Idehaza a legbrezsnyevibb értelemben vett pangás, a nemzetközi térben magabiztos diadalmenet. Az ellenzéki közönség már tényként kezeli a kormányváltást, pedig az orbáni hatalom nagyon stabil. Ellenségképet gyárt, és lépdel tovább a putyini úton.

Kábé 250 milliárdos vagyona van, de elmegy annak a beiktatására, aki alig fél évvel korábban még azzal fenyegette, hogy börtönbe záratja. Miért? Szilícium-völgy milliárdos báróinak oldalváltásában van logika, de óriási kockázat is.

Forradalom a bezzegegyetemnél: már a hallgatók fele követeli a rektor távozását. Az egyetem idáig sikerpropagandától volt hangos, de a felülről vezérelt átalakítás kiverte a biztosítékot. A MOME válságának tágabb tanulságai is vannak.

Sokéves tortúra végére tett pontot az Alkotmánybíróság, amikor elutasította a szexuális visszaélés miatt büntetett pap panaszát. Ez üzenet az egész társadalomnak: az elkövetők nem vehetnek jogi elégtételt azért, mert az áldozat jelenti a bántalmazást.

1994-ben a moszkvai amerikai nagykövetség elemzője hosszú táviratban fejtette ki, hova vezet, ha a posztszovjet átmenetben a demokrácia kárára a piacgazdaságot erőltetik. Jóslatait harminc évre titkosították. Ukrajnáról és a távolabbi orosz jövőről is volt mondanivalója.

2018-ban indult a Női Közéleti Vezetőképző az MCC-n, Orbán Balázs egy időben még olyanokat is mondott, hogy „sikeres ország, sikeres politikai rendszer csak akkor lehet, ha a nők kellő arányban, kellő ambícióval, kellő aktivitással vesznek részt a közélet legfontosabb pozícióban”. Tavaly aztán mindez lenullázódott.

Erős kép, hogy 5 politikus ül a vádlottak padján korrupció vádjával, de jó pár dolog nem stimmel ebben az ügyben. A hatóság tudatosan zavarja össze az ügyet, a főszereplők hiánya ordító, és van egy kulcsszereplő, akit az ügyész feltűnően távol akar tartani a tárgyalóteremtől.

A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.

Legfeljebb Pelé teljesítményét lehet ahhoz hasonlítani, amit a Barcelona és a spanyol válogatott játékosa 16-17 évesen bemutatott. Csatár egy középpályás eszével, egy felnőtt fejével és a jóisten bal külsőjével. De hogy ez mire elég, majd csak 2034-ben derül ki.

Elcsépeltnek tűnhet, de hadászati szempontból tényleg igaz: a háború harmadik évének végére Kijev helyzete az invázió kezdete óta nem volt ilyen súlyos. A háború évekig való folytatása a jelenlegi intenzitással egyik fél számára sem tűnik fenntarthatónak, így 2025 év valószínűleg döntő lesz a háború kimenetele szempontjából.