Hét hónappal a tigréi polgárháború kezdete után már ez a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája. Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. A legtöbbet a nők és a gyerekek szenvednek.

A bitcoin is nagyot ment 2020-ban, de az amerikai befektetési alapok rákaptak egy másik, látszólag állandóan dráguló virtuális termékre: az európai szén-dioxid-kvótákra, azaz az EUA-ra is. A kvóták ára politikai döntések nyomán egyre magasabb. A magyar és a lengyel kormány igyekezne fékezni a folyamatot.

Látva az Európai Uniónak címzett, nem egyszer vitriolos bírálatokat, nézzünk szembe az alapkérdéssel: van-e még a mai világban helye, szerepe (értelme?!) az EU-nak? Egy kerek évforduló is egybeesik a feltevéssel: 71 éve indult útjára a későbbi integrációs projekt magötlete Robert Schuman nyilatkozatával. Jól járt-e vele Európa? És kell-e, hogy még ma is jelentsen valamit? Fóris György három évtized brüsszeli tapasztalatával a háta mögött tekint a kérdésre.

A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.

1986. május 7-én a Pesti Vigadóban egy 5x10 cm-es öntapadós címkét találtak, amelyen „Csak egy ugrás a sugár” felirat és egy halálfej, illetve koponya rajza volt látható. 11 nappal korábban, pont 35 éve robbant fel a Lenin atomerőbű. Két magyar elutazott megnézni, mi van most Csernobilban.

A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.

Mi lesz a focival a Szuperliga-projekt összeomlása után? És mi történt egyáltalán az elmúlt napokban?

A férjétől kapott havi húszmilliós zsebpénzből tengődő budapesti milliárdosnőnek álcázta magát, így jutott be oda, ahová földi halandó nem léphet be. Schmied Andi könyvet írt mindabból, amit a sötét pénzeszsákok világában látott. A kulcsszó a panoráma, a milliárdosok élete borzalmas.

Milyen társadalmi érdekek hajtják a Fidesz népszerűségét? Milyen csoportokra támaszkodik a hatalom elsősorban? Hogyan szivárog be oda, ahová nem is gondolnánk? És hol vannak hajszálrepedések?

„Van egy olyan érzesem, hogy a hatalomnak nem érdeke, hogy kreatív, alkotó elmék kerüljenek ki a gimnáziumokból.” Az egyre gyengülő követelményrendszer és a módosuló tananyagok erre utalnak. Interjú Gerőcs László matematikatanárral.

Már írják a Momentumnál a vádiratokat a Fidesz-kormányzás politikai és gazdasági főszereplői ellen, mondta a párt miniszterelnök-jelöltje. A saját emberei ellen is beengedne civileket az előválasztásra, ha megígérik, hogy győzelmük esetén momentumossá válnak.

2017-ben észlelte az emberiség az első csillagközi égitestet, és máig sok a rejtély az ‘Oumuamua körül. Hogy miért lehetett ez egy földönkívüli civilizáció terméke, és miért fogadják el ezt a felvetést annyira nehezen a világ tudósai, arról Avi Loeb, a Harvard asztrofizikusa beszélt nekünk.

A dél felől érkező, orosz érdekeltségű gázvezeték bővítését egy évvel elhalasztotta a magyar hatóság, és Szijjártó Péter arról beszélt, hogy ezen azeri gázt hoznánk be, nem pedig oroszt. A külügyminiszter januári moszkvai látogatásán hiába sürgették a vezetéket. Vakcinából azért vett.

A 20. század elején még javában virágzott a spiritiszta színtér Európában és Magyarországon is, és kíváncsi orvosok, mágnesező grófok, delejes asszonyok és veszélyes csalók között formálódott egy új tudományterület. Interjú Gyimesi Júliával, a pszichológiatörténet kutatójával.

Egy amerikai kapcsolatokkal rendelkező orosz férfit akart informátorként beszervezni az FSZB, a férj eltűnése után nyomásgyakorlásként a családját vették célkeresztbe. Így lett Oroszországban kínzás és üldöztetés áldozata Iraida Choubina, akit most, 13 év után, egyszer csak megfosztottak a védelemtől a menekültügyi hatóságok. Az egyetlen esélye a maradásra, ha a bíróság felülírja a döntésüket.