A ramen nem ezeréves japán specialitás. A második világháború után, részben a robbanásszerűen növekvő amerikai gabonatermelésnek köszönhetően terjedt el az országban, aztán az élelmiszeripar egyik kiemelkedően környezetszennyező újítása nyomán az egész világon. Egyszerre olcsó tömegtermék és a divatgasztronómia csúcsa.

Az emberiség évezredek óta küzd a meritokráciáért. A 20. századra már egész jól álltunk, amikor előbb balról, majd jobbról is nekimentek a társadalom tehetség szerinti tagozódásának. Egy új könyv elmagyarázza, mi csúszott félre, és merre kellene továbbmenni. Mert nincs más választás, csak a meritokrácia.

Egymás után két katolikus szerzetest tiltottak el „a kiskorúakkal való minden fajta kapcsolattartástól”. Mindketten fontos közéleti szerepet is vállaltak. Első cikkünkben volt piarista diákokkal és a rend magyarországi vezetőjével közösen keresünk válaszokat.

A járvány megmutatta a Fidesz-kormányzás legfőbb gyengeségét, de a választók hitét a valóság tapasztalása már alig befolyásolja. Az Orbán család körüli államkapitalizmus megszilárdult. Orbán és a Fidesz erősebb, mint 2018-ban volt, de az ellenzéki összefogás, a nemzetközi hangulat és a gazdaság bajai miatt a most induló kampánynak valós tétje van.

Egészen újszerűen írták le Orbán Viktort és a NER-t. Dorit Geva szerint Orbán globalizáció és nemzetállam egymáshoz igazításán dolgozik, alapvetően a neoliberalizmus eszközrendszerével, csak erősebb állammal. Egyszerre épít klientúrát és próbálja a fogyasztás ösztönzésével kielégíteni a középosztályt. De a keleti nyitással meggyűlhet a baja.

Szerdán ki kellett hagynia a müncheni meccset, és inkább egy olasz politikussal töltötte az időt, csütörtökön pedig a csúcstalálkozón estek neki a miniszterelnökök. Miért készült el a homofób törvény, és miért próbálja külföldön a melegek védelmezőjének mutatni magát a miniszterelnök?

Öt év után ismét kijutottunk, és szereplésünkkel hosszú évtizedek után visszakerültünk az európai foci vérkeringésébe, a középmezőnybe. De nem minden jó hír, különösen a foci körüli közegben vannak gondok.

Hét hónappal a tigréi polgárháború kezdete után már ez a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája. Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. A legtöbbet a nők és a gyerekek szenvednek.

A bitcoin is nagyot ment 2020-ban, de az amerikai befektetési alapok rákaptak egy másik, látszólag állandóan dráguló virtuális termékre: az európai szén-dioxid-kvótákra, azaz az EUA-ra is. A kvóták ára politikai döntések nyomán egyre magasabb. A magyar és a lengyel kormány igyekezne fékezni a folyamatot.

Látva az Európai Uniónak címzett, nem egyszer vitriolos bírálatokat, nézzünk szembe az alapkérdéssel: van-e még a mai világban helye, szerepe (értelme?!) az EU-nak? Egy kerek évforduló is egybeesik a feltevéssel: 71 éve indult útjára a későbbi integrációs projekt magötlete Robert Schuman nyilatkozatával. Jól járt-e vele Európa? És kell-e, hogy még ma is jelentsen valamit? Fóris György három évtized brüsszeli tapasztalatával a háta mögött tekint a kérdésre.

A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.

1986. május 7-én a Pesti Vigadóban egy 5x10 cm-es öntapadós címkét találtak, amelyen „Csak egy ugrás a sugár” felirat és egy halálfej, illetve koponya rajza volt látható. 11 nappal korábban, pont 35 éve robbant fel a Lenin atomerőbű. Két magyar elutazott megnézni, mi van most Csernobilban.

A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.

Mi lesz a focival a Szuperliga-projekt összeomlása után? És mi történt egyáltalán az elmúlt napokban?

A férjétől kapott havi húszmilliós zsebpénzből tengődő budapesti milliárdosnőnek álcázta magát, így jutott be oda, ahová földi halandó nem léphet be. Schmied Andi könyvet írt mindabból, amit a sötét pénzeszsákok világában látott. A kulcsszó a panoráma, a milliárdosok élete borzalmas.