A magyar infláció 2021-2022-ben olyan magasra nőtt, amire az 1990-es évek közepe, a rendszerváltás követő átmenet gazdasági sokkhatásai óta nem volt példa. A felpörgést a nemzetközi ellátási rendszerek még a Coviddal összefüggő működési zavarai indították be, ezt fokozta 2022 elején a kormányzati osztogatás, valamint az orosz-ukrán háború kirobbanása. Ezen az oldalon ennek a 2023 végéig tartó időszaknak a fontosabb folyamatait mutatjuk be.

Az adatok azt mutatják, hány százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest.

Az infláció 2023 elejére átlépte a 25 százalékot, ami a legmagasabb volt az Európai Unióban. A januári tetőzés után lassú csökkenés kezdődött, de az első félévben még 20 százalék fölött maradt. Az infláció 2023-ban 17,6 százalék volt az előző évi 14,5 százalék után, de év végére már 5,5 százalékra esett.

Őszre sorozatban tizenkét hónapon át a magyar fogyasztói áremelkedés lett a legmagasabb az EU-ban. Szeptemberre a magyaron kívül minden EU-tagállamban 10 százalék alá csökkent az infláció, októberben a magyar áremelkedés üteme is egy számjegyűvé változott. Közben viszont több helyen is megkérdőjelezték, részben a változó módszertan miatt a magyar inflációszámítást, és azt az Eurostat is vizsgálni kezdte. Elsősorban az energiaárak számolása váltott ki vitákat.

Az élelmiszer-infláció volt kimagasló Magyarországon: a KSH szerint 2022 decemberére elérte a 45 százalékot, az Eurostat szerint az 50-et. Ez messze a legmagasabb volt az Európai Unióban. Bár 2023 elején csökkenni kezdett, tartósan az európai uniós átlag fölött maradt, és a magyarországi infláció szintjét továbbra is meghaladja. Mindez azt is eredményezte, hogy az átlagosnál kisebb jövedelemből élők inflációja magasabb, mint a tehetősebbeké - hiszen a fogyasztásukon belül magasabb az élelmiszer-vásárlás aránya. Az élelmiszerárak növekedési tempója végül 2023 decemberére lassult vissza a 2021 őszi szintre.

A magyarországi infláció két éven át folyamatosan sokkal magasabb volt az európai átlagnál. Az éves adatok és a havi adatokból halmozott mutatón is ez látszik. Ráadásul az infláció, ha csökkent is, ez jelentős részben a bázishatás miatt van: 2022 novemberétől kezdődően 2023 végéig folyamatosan 30 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint két évvel korábban.