A félig roma, félig székely Rudi és a félig magyar, félig szíriai Dani bemegy a színházba. Ez nem egy vicc eleje, hanem interjú a két stand-upossal.
A Trafó új arcát mutatja, és elképzeli, milyen az erőszak vége. A Jurányiba pedig visszatér az utóbbi évek egyik sokat dicsért előadása, a rejtélyes Demerung.
Az európai színház egyik legkarakteresebb alakja, Gisèle Vienne 17 év után tér vissza Budapestre, az EXTRA LIFE című előadása szerdán és csütörtökön látható a Trafóban.
Ilyen az ember: ha mesét lát, nyomozza a valóságot mögötte. Ha igaz történetet hall, arra gyanakszik, hogy az hamisság, túlzás. Kárpáti Péter drámaírót kérdezzük a fikció és valóság határvidékén épített életművéről.
Esténként akár két előadás is belefér a MUCH Cirkuszfesztiválon.
Pinokkió és a nemi átalakulás, Szép Ernő és az eleve elrendelés. Érzelmes színházi ajánló.
A mostakkor. igazából egy sorozat, de úgy, hogy azért tulajdonképpen ez az egész egy egyéves előadás, amibe bele lehet nézni minden hónapban.
A Trafó új, szememfénye című előadásában egyszerű az alaphelyzet, aztán előkerül Kubrick Mechanikus narancsa, egy ruha, és egy kötél, aztán minden a lehető legrosszabbra fordul.
Feldarabolja a mozdulatokat, és lassított felvételben mutat meg egy házibulit. Az már rajtad áll, hogy nyomasztónak vagy felszabadítónak érzed, amit Szeri Viktor nyújt.
Ma este mulatós és elektro a Trafóban, igazgatóváltás és kultúrharc a Katonában. De a Jurányi hétvégi gyermekvédelmi fesztiváljára és a Radnóti nagyívű családtörténetére is van még jegy!
Művészeti ásatás a biológiai, geológiai és kulturális örökséggel való elszámolásra.
Kedden átadták az egyetlen olyan díjat a színházi szakmában, ami a politikától függetlenül létezik.
Az Indulatmű alcímet kapta Thomas Bernhard Irtás című regénye, amit fiatal alkotók adaptáltak a Trafó színpadára. Az ebben elhangzó kritikák pedig egyáltalán nemcsak a 40 évvel ezelőtti bécsi közegre értelmezhetők, hanem a magyar helyzetre is.
Csörgő Attila Inverz kartográfia című kiállítása olyan pillanatnyi együttállásokat mutat be, amik képesek megingatni azt a nézőpontot, amiből a körülöttünk lévő világra tekintünk.
Nehéz elképzelni, hogy a „Figyelem megzavarására alkalmas” nézőközönségének lényegileg eltérő véleménye volna fekete kampányokról, populizmusról és propagandáról. De akkor hogy lesz itt kritikai gondolkodás?