Elveszi a kormányuk a Katarban rabszolgaként tartott észak-koreai vendégmunkások fizetését

2015 június 5., péntek 20:10
A katari stadionépítéseken dolgozó munkások szállásának konyhája.
AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Ha van dolog a világon, amin nem lepődök meg, az az, hogy Észak-Koreában elég sokan ugranak a lehetőségre, hogy legálisan elhagyhassák a világ legbrutálisabb és legostobább diktatúráját, ahol bárkit, bármikor, és gyakorlatilag bármiért kivégezhetnek. Ami még a jobbik eset, mert küldhetnék átnevelő munkára is, ami még a vészjósló nevénél is rosszabb: gyakorlatilag koncentrációs tábort jelent.

A katari stadionok építésén dolgozó vendégmunkások szállása.
AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Ennél tulajdonképpen bármi vonzóbb perspektíva. Akár az is, hogy valaki a családjától távol, idegen országban dolgozzon nevetséges, két dolláros napidíjért – ami így is négyszer annyi, mint amit otthon kereshetne. Észak-koreaiak ezrei vállalnak így munkát kínai masszázsszalonoktól nyugat-szibériai építkezéseken át bárhol, ahova a rezsim elengedi őket.

Például Katarban, ahol a 2022-es világbajnokság stadionjain a becslések szerint 2500 észak-koreai is dolgozhat - pokoli körülmények között, hiszen eddig az építkezéseken már ezernél több munkás vesztette életét.

Ilyen körülmények között élnek, útlevelüktől megfosztva, a Katarban dolgozó migránsok.
AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

A legnyomasztóbb a helyzetükben mégis az, hogy bár külföldi munkát csak az kaphat, akit szigorú ellenőrzések után erre alkalmasnak találtak – tehát nem áll fent mondjuk a dezertálás veszélye –, a külföldre kijutó kevesek végül

semmivel sem tehetik jobbá sem a maguk, sem családjuk életét.

Hálószoba a katari munkásszállón.
AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Fizetésüket ugyanis

egy az egyben lenyúlja a rezsim.

Katarban például az észak-koreai munkásoktól rögtön elkobozzák az útlevelüket, fizetésüket pedig egyenesen az észak-koreai állam bankszámlájára utalják.

Egy bangladesi vendégmunkás lakókörlete Katarban.
AFP PHOTO / MARWAN NAAMANI

Így azok, akiket így végső soron rabszolgának adnak el külföldre, nemhogy nem segíthetnek otthon maradt családjukon, de még aggódhatnak is szeretteik biztonságáért, mert

a rezsim az otthonmaradottakkal zsarolja őket.

Az észak-koreai rabszolgák sanyarú helyzete ráadásul afféle mostohagyermeke a globális jogvédő mozgalmaknak:

  • azok, amik az észak-koreai atomprogramra figyelnek, nem igazán törődnek az emberi jogokkal;
  • amelyek az emberi jogok helyzetét vizsgálják, nem igazán foglalkoznak a szervezett emberkereskedelemmel;
  • az emberkereskedelemmel foglalkozók pedig nagyon ritkán foglalkoznak Észak-Koreával, ahonnan nagyon nehéz bármilyen releváns információt szerezni.

Katar, 2015.
AFP PHOTO / AL-WATAN DOHA / KARIM JAAFAR

Reményt most az adhat, hogy a részben a katari vébé miatt kirobbant FIFA-botrány miatt a FIFÁ-nak és Katarnak se ártana javítani nemzetközi megítélésén. A Foreign Affairs szerzője, Sarah Mendelson szerint erre remek lehetőséget adna, ha elkezdenének együttműködni a nemzetközi emberkereskedelem ellen küzdő civil szervezetekkel az észak-koreai rabszolgák ügyében. (Via Foreign Affairs, Council on Foreign Relations, Database Center for North Korean Human Rights)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt