Miután visszafoglalták Moszul keleti felét az Iszlám Államtól, az iraki kormányerők és szövetségeseik február 19-én megkezdték a város központi, nyugati felének is a felszabadítását. A különleges egységek és a rendőrség elitalakulatai a szélsőséges harcosokat az óvárosba szorították vissza, egészen az an-Núri mecset környékére, ahol 2014 júliusában Abu Bakr Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője kikiáltotta a kalifátust. Raid Sakír Dzsaudat, az iraki belügyminisztérium gyors reagálású erőinek altábornagya arról számolt be, hogy egységeik házról házra, kertek falait megmászva foglalják vissza az óvárost.

Az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának vezetője, Joseph Votel tábornok kongresszusi meghallgatásán közölte, hogy mióta megindult a Moszul nyugati városrészeinek visszafoglalását célzó offenzíva,

az iraki biztonsági erők 284 tagja vesztette életét és több mint 1600-an megsebesültek a katonák közül.

A dzsihadisták a városi harcot mesterlövészekkel és drónokra szerelt bombákkal nehezíti. A beszámolók szerint kisebb, bolti eszközöket használnak kémkedésre, valamint pokolgépek célba juttatására.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint a tavaly október óta tartó harcok miatt 286 ezer moszuli lakos menekült el a városból, de még így is közel 600 ezer ember él az Iszlám Állam által ellenőrzött negyedekben, közülök legalább 400 ezren a folyamatos ostrom alatt álló óvárosi kerületekben. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein szerint csak

Február 17-e és március 22-e között legalább 307 civil vesztette életét és 273 sebesült meg Nyugat-Moszulban.

A főbiztos szerint az Iszlám Állam "kíméletlenül felhasználja a civileket saját céljaira, és egyértelműen minimális lelkiismeret-furdalást sem okoz neki, hogy szándékosan veszélybe sodorja őket." Al-Husszein figyelmeztetett, hogy

"a sűrűn lakott térségekben zajló hadműveletek továbbra is komoly veszélynek teszik ki a zónában maradó polgári lakosságot."