„Sokak számára ez a magány húsvétja”

Európában szolidaritást, a világban azonnali és globális fegyverletételt, a nemzetközi szankciók és a szegényebb államok adósságának enyhítését szorgalmazta Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében, amelyet ezúttal az üres Szent Péter-bazilikában mondott el a központi lodzsa helyett.

A bazilika központi oltára előtt, egyedül állva olvasta fel olasz nyelvű húsvéti üzenetét. A beszéd hagyományos témája, a béke helyett az egyházfő a járvány kihívásáról szólt, amely „a többi korszakváltó kihívás közepette újabb kemény próbára teszi az emberiséget".

„Ez nem a közöny ideje, mivel az egész világ szenved,

és egységre kell találnia a pandémiával szemben. Ez nem az egoizmus ideje, mivel ez a kihívás nem tesz különbséget. Ez nem is a megosztottság ideje. Közöny egoizmus, megosztottság, feledés, ezeket a szavakat nem akarjuk most hallani. Örökre száműzzük őket!”

Mindenekelőtt a betegeket, halottakat és családjaikat említette, akik gyakran utolsó búcsút sem tudtak venni szeretteiktől. Az egyházfő vigaszt és reményt kért azoknak, akiket a fertőzés továbbra is próbára tesz, az időseket és a magányosokat emelve ki.

„Sokak számára ez a magány húsvétja, amelyet gyász és számos nehézség között élnek meg, testi fájdalommal éppúgy, mint anyagi gondokkal.”

Az otthon maradás elmélkedésre ösztönözhet,

megszokott rohanó életünk megfékezésére, valamint a szeretteinkkel való együttlétre, de a járványhelyzet bizonytalanságot, aggodalmat, a munkahely elveszítése miatti félelmet is keltett. A politikai felelősöket arra szólította fel, hogy a polgárok javáért cselekedjenek, minden eszközzel segítsenek a mindenki számára méltó életkörülmények biztosításában, és a hétköznapi élethez való visszatérésben.

A világ és a városok peremére szorult „gyengébbekre”, hajléktalanokra, menekültekre emlékeztetett, számukra is megfelelő egészségügyi ellátást sürgette.

A gyógyszer- és más létszükségletű szállítmányok egyes országokba való eljutását akadályozó nemzetközi szankciók feloldását, valamint a szegényebb országokat terhelő adósság részleges vagy teljes elengedését kérte.

Külön szólt Európához, arra emlékeztetve, hogy a második világháború után a szolidaritás erejével volt képes újjászületni. A járvány sorsdöntő kihívás elé állította az Európai Uniót, és ettől nemcsak Európa, hanem az egész világ jövője függ. Azonnali és globális nemzetközi fegyverszünetet sürgetett, „fegyverek helyett életmentést”.

Azt kérte, a többi vészhelyzet ne merüljön feledésbe a járvány miatt:

a hosszú konfliktus leállítását sürgette Szíriában, Jemenben, a feszültség oldását Irakban és Libanonban, a párbeszéd újraindítását a palesztinok és az izraeliek között.

A lakosság szenvedésének véget érését kérte Kelet-Ukrajnában, humanitárius segítséget számos ázsiai és afrikai országban, politikai-társadalmi-gazdasági megoldást Venezuelában, védelmet a migránsoknak és menekülteknek Líbiában, valamint Görögöroszág és Törökország határán.

Beszéde után Ferenc pápa latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Rómára és a világra - írja az MTI.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az üres Szent István-bazilikában celebrált ünnepi szentmisét.