A Kárpátaljáról menekülő romákat sok helyen nem látják szívesen

március 21., hétfő 20:58
  • Szamosszeg kétezer főt számláló község az ukrán határtól félórányi autóútra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jelenleg átmeneti befogadóhely a háború elől menekülők számára.
  • A tömegszállásként funkcionáló helyi művelődési házban és az általános iskola tornatermében jellemzően azok a menekültek tömörülnek össze és ragadnak ott hosszabb-rövidebb ideig, akiknek egyelőre nem jutott más szállás, és továbbmenniük is nehéz, vagy nem is szeretnének továbbmenni, mert úgy gondolják, záros határidőn belül hazatérhetnek.
  • Ezek a menekültek szinte kizárólag roma származású kárpátaljai magyarok, akikből „csúcsidőben” akár egyszerre kétszázan is tartózkodhatnak itt.
  • A polgármestert több személyes támadást is érte helybeliektől amiatt, hogy romákat fogad be.
  • Bankó Gábor fotói és riportja.

„Sem Szamosszegen, sem máshol nem fogadta be őket senki, ezek sodródnak, aztán valamilyen oknál fogva az Isten ide vezérelte őket, én meg gondoskodom róluk” – mondja Gergely Lajos, Szamosszeg polgármestere, hogy miként került a helyi önkormányzat által működtetett tömegszállásra az ottjártunkkor nagyjából 190 kárpátaljai magyar menekült, akik láthatóan egytől egyig romák, és kevés kivételtől eltekintve mindannyian nők és gyerekek.

A számuk néha csökken, ahogy sikerül helyet találni nekik valahol hosszabb távra, de folyamatosan érkeznek az új menekültek, egy kisebb csoportnak pedig azóta sincs hova mennie. Szamosszeg átmeneti befogadóhely, ami azt jelenti, hogy itt csak egy-két napra szállásolnák el a menekülteket, mielőtt tovább tudnak menni valami tartósabb megoldást jelentő szállásra, de a gyakorlat sajnos más, magyarországi kapcsolatok híján sokan nem tudnak máshová menni, itt ragadnak.

Nem roma menekültek is érkeznek a faluba, de ők általában találnak elhelyezést a különböző magánszemélyek által felajánlott lakásokban, és hosszabb távon is könnyebben tudnak elhelyezkedni, mint a romák.

Misetics Bálint, a Főpolgármesteri Iroda szociálpolitikusa, aki most a menekültügyi válságkezelésében is aktív, úgy gondolja, hogy „a szóba jöhető nem kommunális szálláshelyek kisebb családoknak az elhelyezésére alkalmasak, ahol biztos hátrányba kerülnek a kiterjedt, sokgyermekes családok”, a kárpátaljai roma menekültek pedig jellemzően sok gyerekkel érkeznek. Gergely Lajos is hátráltató tényezőnek látja, hogy a komfortosabb szálláshelyek „gyakran legfeljebb 4-5 fős családokig mennek el, míg nálunk akár 7-8 gyerekes családok is előfordulhatnak, akik próbálnak együtt maradni.”

Egy roma családot átmenetileg befogadó budapesti önkéntes is arról számolt be, hogy falakba ütközött, amikor szállást keresett 1 anyukának és 6 kicsi gyerekének: „a nagyon nagy vidéki szállókon kívül nem nagyon van olyan hely, ahol ők együtt tudtak volna maradni, és az apuka már így is külön lakott tőlük egy munkásszállón”.

Ugyanakkor a polgármesternek több konfliktusa is volt helybeliekkel, akik szóvá tették, hogy „miért fogad be cigányokat”. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „cigányellenes a lakosság, akár kimondjuk, akár nem, ez a valóság”. Szerinte a romák befogadását „sokan nem merik bevállalni, spekulálnak, választási kampány lesz, stb.” Szamosszeg esete nem egyedi.

A főváros részéről Misetics is megerősítette, hogy „sajnos érkeztek hozzánk olyan visszajelzések, hogy alkalmanként segítőkész állampolgárokban, vagy akár egyes kerületi önkormányzatokban is megütközést kelthet, ha kiderül, hogy a segítségre, elhelyezésre szorulók kárpátaljai magyar anyanyelvű roma családok”. Szerinte ennek részben az a gyökere, hogy „a magyar közvélemény igen tájékozatlan azzal kapcsolatban, hogy egyébként a határon túli magyarok, és ezen belül a kárpátaljai magyarok egy jelentős része nemcsak az ottani magyar kisebbségnek, hanem az ottani roma kisebbségnek is a tagja, a romákkal kapcsolatos előítéleteken pedig sajnos egy ilyen háborús helyzetben sem tud mindenki felülemelkedni”.

„Ezek az emberek kétszeres hátrányt szenvednek el: Kárpátalján haragudtak rájuk, mert magyarok, átjönnek ide, és itt haragszanak rájuk, mert cigányok” – mondja Gergely, aki szerint többeknek az ukrán nacionalistákkal is meggyűlhetett a baja odaát, és a kárpátaljai menekülthullámot gerjeszti, hogy ahol zajlanak a harcok, onnan Kárpátaljára menekülnek át az emberek, növelve a már meglévő társadalmi feszültségeket.

A Szamosszegre kerülő menekültek jelentős része egyébként abban a hitben kelt át a határon, hogy rövid időn belül visszatérhet a hazájába, de miután a hírek szerint a napokban már Kárpátalja környékén is megszólaltak a légvédelmi szirénák, úgy döntöttek, maradnak. Eleinte Gergely sem értette, miért akarnak hazamenni, „de ha ott van a férjem, meg ott bujkál a fiam, akkor valószínűleg kicsit másképp állok hozzá”. „Mindenki félti a családját, szeretnének együtt lenni” – tette hozzá. Egy helyi önkéntes is elmondta, hogy a menekültek „nincsenek jól lelkileg, ki vannak borulva, hogy mi lesz a házzal, mi van a férfiakkal, nem nagyon tudnak odatelefonálni”. Napi háromszori étkezést kapnak, és az állam az ottjártunk óta egy konténert is a falu rendelkezésére bocsátott, amiben lehet zuhanyozni, de továbbra is nagy kihívás a tipikusan elszegényedett kárpátaljai településekről (Mezővári, Szolyva) jövők gyakran rossz egészségügyi állapotának a kezelése. „Nyolc embernek kellett kihúzni a fogát, volt két covidos is, meg volt egy szülés” – mondja a polgármester.

A kritikus hangok ellenére Gergely szerint a helyi többség támogatja az önkormányzatot a segítségnyújtásban. A befogadóhely költségeit ugyan két hét után már magára vállalta az állam, de a polgármester úgy érzi, erre már szinte nem is volt szükség, mert a társönkormányzatoktól, alapítványoktól és a civilektől sok mindent megkaptak, és „pártállástól függetlenül nagy az összefogás”.
Gergely Lajos egyébként a Fidesz jelöltjeként nyert a 2012-es időközi választáson, és azóta több önkormányzati választáson keresztül is polgármester maradt. A pártpolitikát firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy „mivel 65 éves vagyok, éltem a régiben is, nálam ez már sokadrangú kérdés”. A kormány korábbi menekültellenes kommunikációját nem kívánta kommentálni. „Mi itt abból indulunk ki, hogy először is vagyunk emberek, másodszor meg vagyunk keresztények – ezután már lehet magyarozni, cigányozni, ez ízlés kérdése, mi ebbe nem szállunk bele” – mondta.

A fotók a szamosszegi átmeneti befogadóhelyeken készültek.

Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor
Fotó: Bankó Gábor