„Három nagy robbanást hallottunk, minden elkezdett remegni és lepotyogni a polcokról” - mesélte a New York Times tudósítójának egy 42 éves nő Lvivben, miközben a boltja kitört üvegének szilánkjait söpörgette, és azt vizsgálgatta, mikor szakad be a tető. A rakétázás kezdetekor hazarohant a három gyerekéhez. „Csupa füst volt minden, csupa sötétség. A 7 éves éves lányom remegett és hányt.”

Oroszország azt mondta, hogy egy katonai létesítményt bombázott, míg a polgármester beszámolója szerint az egyik rakéta egy lakott területen lévő olajtározót talált el, a másik pedig egy katonai létesítményt, ami szintén lakott területen állt. A támadásban senki sem halt meg, de öt embernek orvosi segítségre volt szüksége. A fenti kis történet ugyanakkor megmutatja, hogy az áldozatok hiánya nem azt jelenti, hogy nincs olyan nagy baj.

A szombat esti támadás a polgármester szerint üzenet volt Joe Bidennek, aki a közeli határ túloldalán, Lengyelországban tartott beszédet épp akkor.

A nyugat-ukrajnai városba több százezer menekülő érkezett, akiknek egy része tovább ment külföldre, mások pedig maradtak, hiszen a harcok messze dúltak.

Különös lenyomata a történetüknek az a lvivi állatmenhely, amely korábban vadon élő vagy egzotikus állatokkal foglalkozott, most viszont olyan háziállatokkal, akiket a külföldre távozó gazdáik nem tudtak vagy akartak magukkal vinni. Az AFP-nek azt mondta a menhely vezetője, hogy a háború kezdete óta 1500 állatot fogadtak be, köztük 20-at a pályaudvaron gyűjtöttek be, ahol kaotikus tömegjelenetek voltak a háború első napjaiban. A lenti képek a bombázás napján, szombaton készültek.

Egy asszony, aki a felrobbant olajtározó közelében lakik, a kiskertjét mutatja a Times tudósítójának, amelyet elborított az olaj. Azt mondja, egészen más a tévében nézni a háborút, mint a saját bőrén megtapasztalni a hatását.

A bombázás másnapján vasárnapi misén járt az AFP fotósa.