A zöldárhoz hasonló árhullám hömpölyög a Bodrogon
Az utóbbi hetekben rengeteg csapadék hullott le egyszerre, az elmúlt 30 napban a középső országrészben többfelé az ilyenkor szokásosnak a háromszorosa esett az OMSZ mérései szerint. Emiatt pedig árhullámok indultak el az északi folyókon.
A legtöbb folyó a hétvégén tetőzött, de a Bodrogon még hétfőn is II. fokú készültség volt érvényben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy éjjel-nappali őrszolgálatot tartanak, valamint napi négy alkalommal (6, 12, 18 és 24 órakor) jelentik a vízállást. Tokaj és Bodrogkereszttúr mellett, ahová az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) ezekben a napokban ezekben a napokban érkezhet meg az árhullám, még hétfőn építették a a védfalat.
A folyó felsőbb szakaszain, Sárospatak felé több faluban is nagy teljesítményű szivattyúkkal emelték át a töltések mellett kialakult belvizet a Bodrogba. A hétvégén Sárospatak egyes részein néhol a kertekből kellett kiszivattyúzni a vizet. Egyelőre azonban akkora veszély messze nem fenyeget, hogy a miniszterelnöknek is kampánygumicsizmát kelljen húznia, mint 2013-ban.
A szakaszon dolgozó gátőrök szerint csütörtökön tetőzhet a folyó, talán a harmadfokot is elrendelik, de a mostani vízállást nem tartják magasabbnak, mint amit a tavaszi zöldár szokott hozni. Még a töltések mellett felbukkanó belvíz sem veszélyeztette komolyan a faluszéli házakat. Ha viszont a harmadfokú készültséget is elrendelnék, a gátőröknek már 3 műszakban kellene dolgozniuk, de egyelőre nem látják, honnan tudna a vízügy elég embert behozni a váltáshoz. Most is dolgoznak már külsősök, de valószínűbb, hogy a szolgálatban lévő állománynak kellene 12 órás műszakokat vállalnia. Délután 4 után már így is csípősnek érzik a levegőt, de nem győzték hangsúlyozni, mennyivel rosszabb lenne olyankor csinálni, amikor szúnyogok is vannak.
Nagyobb kiöntésekkel csak a lakott területeken kívül, az ártéri erdőknél találkozni. Ezeknek az ártereknek fontos szerepük van az árvízveszély csökkentésében, ráadásul jóval olcsóbbak és természetbarátabbak, mint a gátak. A 2020-as európai árvizek után, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja is arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70 százalékkal csökkenthető lenne Európa-szerte.
