könyv
„A kontraszt egyszerre volt mellbevágó és fájdalmas” – magyar és német Krasznahorkai-megjelenések a világ legnagyobb könyvvásárán
Olvasónk talált néhány nem elhanyagolható különbséget a magyar nemzeti stand és a német kiadó standja között.
Itt A kínai konyha kultúrtörténete – A 444 könyve mindenkinek, aki valaha pálcikát vett a kezébe
Fuchsia Dunlop évtizedek óta kutatja a kínai gasztronómia történetét, legújabb könyvének magyar fordítása már előrendelhető a 444 webshopjában.
„Monumentális, lüktető és veszélyesen szép” – ukránul is kiadják Krasznahorkait
„Magyarország, Európa, a világ számára nagy kiváltság, hogy ilyen alakok járnak az élők között” – írja a Nobel-díjas író ukrán fordítója.
Lehet, hogy sokkal cudarabb körülmények között élünk majd, de akkor is ugyanezek az emberi dinamikák fognak játszódni
Pár hete jelent meg Fábián Tamás, a Telex újságírójának első regénye, melyben az életbe kilépő fiatal felnőttek próbálnak boldogulni, miközben életüket átszövi az írás iránti vágy, az egymáshoz való kapcsolódás nehézsége és a társadalmi rendszer, ami erősen korlátozza, hogy kinek merre vezethet az útja.
John Williams sosem szerette a filmzenéket
Nem gondolja, hogy ezek a darabok ugyanúgy megállnák a helyüket a koncertteremben, mint a klasszikusok.
Keveset olvasunk, és ez közelebb hozza a demokrácia végét
Egyre kevesebben olvasnak könyvet, és ezzel egy sor olyan képességét veszíti el az emberiség, ami hozzájárult a modern társadalmak és demokráciák létrejöttéhez.
Jugó sci-fi
Marko Vidojković regényében Jugoszlávia mára a létező világok legjobbika az EU-t lehagyó gazdasággal, koszovói marihuána-ültetvénnyel. De van egy kis baj. Titkos átjárókon részeg csetnikek és usztasák potyognak át egy másik világból. A mienkből.
Tyúkól 46#: Nem könnyű olvasmányok egy nem könnyű nyárra
A nyarat a pihenéssel és a kikapcsolódással asszociáljuk, de ez talán utoljára középiskolás korunkban volt így. Számunkra fontos, érdekes olvasmányokat hoztunk Ott Annával.
Minden idők jelei
Érzékenység, határátlépések és az egónk határai: esszé Olga Tokarczuk esszékötetéről.
Ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat
Selyem Zsuzsa új regénye, a Kicsi kozmosz a tavaszunk egyik kedvenc olvasmányélménye lett. Az Erdélyben és Budapesten is játszódó, emberi és nem emberi szereplőket felvonultató regényben diktatúrák természetéről, felnőtt- és gyereksorsokról, viccekről és traumákról is szó esik, így többek között ezekről is kérdeztük őt.
Jókait egész máshogy is lehetne olvasni, mint ahogy megszoktuk
Kik voltak azok a nők, akik nagy hatással voltak az egyik legsikeresebb magyar író életére? És milyen nőalakok tűnnek fel a regényeiben? Hogyan érdemes ma Jókai műveihez nyúlni? Szécsi Noémi volt a vendégünk a Nem rossz könyvek új epizódjában.
Így írunk. Mi?
Írunk, irtunk és sírunk.
Nem a szenvedést mutatja be, hanem az idegenséget
Mit jelent az, hogy az élet múlik az íráson? Hogy lehet elmondani egy depresszió történetét? És mi az, amire még az orvostudomány sem tudja a választ? Linda Boström Knausgård könyvéről Babarczy Eszterrel beszélgettünk.
Olga Tokarczuk és az érzékenység forradalma
A Nobel-díjas lengyel írónő esszékötetében nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. A Nem rossz könyvek podcast vendége Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője volt.
Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik”
A hazai gyerekirodalom egyik legnépszerűbb írójával többek között gyerekkori inspirációkról, a felnőttek nélküli mesevilágokról, a Boribonnal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekről és az unatkozás elvesztése okozta veszteségről beszélgettünk.