Az Egyesült Államok belépése az iráni–izraeli háborúba történelmi fejlemény, az iráni atomprogramot mindenképp jelentősen sikerült késleltetni. Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel értékeltük a fokozódó nemzetközi helyzetet.

Röviddel azután, hogy az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket bombázott, Hágában gyűlnek össze a NATO vezetői. Sokan lesznek, mégis egyvalakit akar lekenyerezni mindenki: Donald Trumpot.

Kilián Nándor vezérőrnaggyal, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnokával beszélgettünk az ukrajnai háború tapasztalatairól, a magyar vadászpilótákról, fiatalításról – és arról, hogyan hat a gyakori vezetőváltás a honvédség állományára.

Hiába az idén aláírt stratégiai partnerségi megállapodás Oroszország és Irán között, az Ukrajnában háborúzó „nagyhatalomnak” semmi esélye érdemi hatással lenni a történésekre.

Bő másfél évvel ezelőtt egy német elemzőintézet elkezdte számolgatni, hogy mikor juthat el oda az oroszok haderőfejlesztése, hogy eséllyel támadják meg a NATO-t. Azóta a kérdés rendszeresen előjön, repkednek az évszámok, a katonai elemzők viszont megosztottak, hogy reális forgatókönyv-e ez. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy Európának tényleg muszáj felpörgetnie a haderejét.

A biztonságpolitikai konferencián a legtöbb szó arról esett, hogy a narratíva megváltozott: Ukrajna már nem csupán segítségre szoruló ország, hanem a jövő európai biztonságának nélkülözhetetlen alakítója.

Helyszíni riport a föld alól, a harkivi front sérültjeit ellátó stabilizációs pontról, ahol az orvosok éjjel-nappal küzdenek a sebesültekért. Ukrajnában ugyanis az éjszaka nem csak a lakosságot terrorizáló légicsapások ideje, hanem a sérült katonák mentésének és gyógyításának is.

A Nyugat-Balkán országai egységesen úgy érzik, az EU elhanyagolta őket, a bővítés folyamata pedig nemcsak megtorpant, de Ukrajna és más egykori szovjet tagállamok ma fontosabbak az EU-nak. Az oroszok balkáni szerepét azonban eltérően ítélik meg, derült ki a GLOBSEC fórumon.

Orbán Balázs képviselte a magyar kormányt Prágában, ahol a transzatlanti kapcsolatokról vitázott a biztonságpolitikai konferencián, és arról beszélt, Brüsszel fordítva megy az autópályán. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet a jelenlévők közül.

Az ukrán elnök a prágai biztonságpolitikai konferencián mondott beszédet, pont aznap, amikor az ukránok szerint az orosz veszteséglista elérte az egymilliót. Egyetértettek Petr Pavel cseh elnökkel abban, hogy a szankciókat szigorúbban kell alkalmazni.

Ukrajnának még mindig vannak ütőkártyái, ahogy azt a Pókháló hadművelet is megmutatta, de az oroszok továbbra sem vesznek vissza a céljaikból. Ez történt a fronton májusban.

Orbán balkáni szövetségese, Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elítélt elnöke a lítiumban találta meg azt a varázsszert, ami nagyobb szabadságot biztosíthat neki bel- és külpolitikailag egyaránt, ha jól keveri a kártyákat. Kínálgatja is bőszen a portékát, Orbán barátsága pedig akár a magyar cégek előtt is megnyithatja az ajtókat.

Miközben Milorad Dodik a Budai Várban járt, Németh Ferenc Balkán-szakértő arról tartott előadást, hogy éppen mennyire van jelen az orosz dezinformáció az EU déli szomszédaiban. Spoiler alert: sok helyen nem annyira, mint nálunk.

Az orosz elnök válaszcsapást ígér, Zelenszkij két fronton harcol, Trump telefonál, a béke messzebbre került, mint valaha.

Egyetlen modern iparág sem tud ritkaföldfémek nélkül működni, beleértve a katonai-védelmi ipart is. A világ termelésének több mint 90 százaléka Kína kezében van, de Trump vagdalkozása miatt április óta nem nagyon adnak belőle a világnak. Ma már diplomaták, ipari lobbik könyörögnek Pekingnek. Úgy tűnik, Kína akár még a EU-t is el tudja marni az USA-tól, amiben Magyarország is szerepet kaphat.