• Az októberi önkormányzati választáson fordul elő először, hogy az összes ellenzéki párt közös jelöltet indít az ország nagy részén. Most kiderülhet, hogy a teljes összefogásnak tényleg van-e értelme.
• A helyzetet bonyolítja, hogy a nagy összefogásról az ellenzék szemérmesen beszél csak, a Fidesz pedig igyekszik elhitetni, hogy nincs is összefogás.
• Abban is új ez a kampány, hogy ezúttal a Fidesz nem épített fel egy külső, jórészt fiktív ellenséget. Ezúttal az ellenzékkel riogatnak. Sokszor nagyon durva módszerekkel támadnak, ám ezúttal valódi ellenfelekkel kell küzdeniük.
• Matematikailag az ellenzék esélyei érdemben javultak az elmúlt tíz év összes választásához képest. Reményeiket árnyalja azonban, hogy a Fidesz erőforrásai összehasonlíthatatlanul nagyobbak.
• Ha az ellenzéki pártoknak nem sikerül az eddiginél több városban átvenni az irányítást, akkor utánpótlás nélkül maradnak, és alig lesz esélyük, hogy fejlődjenek.

Van összefogás, úgyhogy van igazi tét is

Nagyon régóta nem volt olyan országos választás Magyarországon, amikor éles verseny alakult ki a Fidesz és a többi párt között, de most több nagyvárosban is kialakult ez a helyzet. Az elmúlt tíz évben, kezdve a 2009-es EP-választással, világos volt, hogy a Fidesz nagy fölénnyel győzni fog. Lehetett azon izgulni mindkét oldalon, hogy mennyire naggyal, és azon is, hogy az ellenzéki pártok között milyen sorrend alakul ki, de igazán komoly fordulatra nem lehetett számítani.

Az október 13-i önkormányzati választás viszont egész sok településen nyitottnak tűnik, és számos nagyobb városban valódi verseny alakult ki. A Fidesz ugyan most is számíthat az összes szavazó körülbelül a felének a támogatására, de először fordul elő, hogy az ország nagy részén az összes parlamenti és EP-mandátummal bíró párt szövetségben indul. Budapesten és a legtöbb nagyvárosban közös jelölteket indítanak, így elvben a kormány-ellenes szavazók ereje összeadódhat, és matematikailag két, szinte azonos tábor alakulhat ki.

Október 13-án kiderülhet, hogy az összefogás tényleg hozhat-e érdemi változást a mostani politikai rendszerben, amelyben az óriási Fidesz-fölény megtörhetetlennek tűnik. 2012 óta tart erről a vita az ellenzéki oldalon, és eddig ez az egyetlen módszer, amit még nem próbáltak ki.

Volt teljes összefogás a baloldalon belül (2014-es parlamenti és önkormányzati választás), volt olyan, hogy mindenki külön indult (2014-es és 2019-es EP-választás), volt részlegesen koordinált jelölt-állítás külön listákkal (2018-as parlamenti választás), de olyan még sosem volt, hogy az ország legnagyobb részén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös jelölteket állítson, lehetőséget adva a választóknak, hogy vagy a Fideszre vagy az ellenzékére szavazzanak.

A nagy kérdés az lesz, hogy ez mozgósítja-e az ellenzéki választókat, elég lesz-e nekik, hogy a náluk induló jelölt mögött van a kedvenc pártjuk is, vagy éppen elmegy a kedvük a szavazástól, mert a jelölt egy másik, általuk egyébként elutasított párthoz tartozik. Szintén kérdés, hogy a Fidesz matematikai legyőzhetőségének esélye elvisz-e olyan szavazókat, akik egyébként azért nem mennének el, mert nem látják a változás esélyét reálisnak.

Eltűntek a pártok a kampányban

Az sem világos, hogy jót tesz-e ennek az összefogásnak, hogy alig van róla szó. Nincs szimbóluma, nincs vezetője, nem volt ünnepsége a nagy szövetségnek.