Európa számos országához hasonlóan, a 19. század végén és a 20. század elején Magyarországon is meredeken ívelt felfelé a különféle spiritiszta, okkult tanok népszerűsége, és ugyan a tudományos közeg egyáltalán nem fogadta heves kritikák nélkül ezeket, akadtak azért orvosok és kutatók, akik kíváncsiak figyelték a különféle szeánszokat és médiumokkal végzett kísérleteket.

Az 1920-as évek végén azonban kirobbant egy botrány, ami alapjaiban változtatott meg mindent: a korszak országosan ismert médiumáról, László Lászlóról kiderült, hogy csaló, és hogy emellett veszélyes bűnöző is, aki nem csak betöréseket követett el, de öngyilkosságra is rábeszélte több páciensét.

László László lebukása nemzetközi szinten is lejáratta a magyar spiritisztákat, és törést okozott több, tudományos háttérből érkező kutató számára is, akik addig nyitottak voltak a parapszichológiai kísérletek iránt.

Ez a történet jelenik meg az egyik fontos fordulópontként Gyimesi Júlia A szellemektől a tudattalanig című könyvében, melyben azt vizsgálja, hogy milyen volt az az európai tudományos közeg, melyben a pszichológia, mint tudományterület kialakult, és hogy ezt a közeget hogyan hatották át a spirituális-okkult irányzatok.

Tudomány képlékeny határokkal

Gyimesi Júlia pszichológus, a pszichológiatörténet kutatója, és mint a 444-nek elmondta, a többi, klasszikus természettudományhoz képest a pszichológia jóval nehezebb helyzetben van, amikor saját határait akarja kijelölni. Egyrészt mert egy rendkívül heterogén tudományterületről van szó, melyben jelen vannak a természettudományos mintára működő területek ugyanúgy, mint az olyan területek, melyeken inkább a humántudományok szabályai érvényesülnek, és vannak részterületek, melyeken pedig egyáltalán nincs szabályozva, hogy milyen tudományos elvek szerint lenne érdemes művelni.

Másrészt a pszichológia rendkívül fiatal, mindössze 150 éves tudomány, melynek előzményei csak részben kapcsolódnak az orvostudományhoz: a pszichológia megszületésekor alkotó, jelentős gondolkodók sokat merítettek a filozófiából, illetve különféle kulturális hatásokból. Épp ezért a pszichológia előtörténete meglehetősen képlékeny, és Gyimesi szerint az egyik elfeledett vagy időnként egyenesen letagadott előzménye az ezotéria. Könyve épp ennek az előzménynek a felkutatásáról szól.