Csak légy természetes, mondogatta Novák Katalin, és akár te is ösztöndíjas lehetsz

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
szeptember 15., csütörtök 8:09
  • A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram a tandíj és a megélhetés költségeinek vállalásával segít a legtehetségesebb magyar fiataloknak, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak.
  • A döntési folyamatban kormánytagok, állami tisztviselők, fideszes képviselők és a kormánypárti újságírók játsszák a legfontosabb szerepet.
  • Egy kiválasztó tábor végén születik meg a végső lista az ösztöndíjasokról, a döntés szempontjai viszont homályosak.
  • A pályázók döntő része nem foglalkozik az intenzív politikai jelenléttel, de akad, akinek ez nehezére esik.

Novák Katalin, az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) volt családügyi államtitkára három éve indította útjára a Stipendium Peregrinum (SP) ösztöndíjprogramot, ami hamar a tárca alá sorolt Nemzeti Tehetség Központ (NTK) kiemelt projektje lett.

Az NTK az új kormány megalakulása és az EMMI feldarabolása óta a Miniszterelnökség alá tartozik, de az SP megmaradt Novák szívügyének: a köztársasági elnök fővédnökként idén is részt vett az ösztöndíjasok kiválasztásában, az instruktorok és a program szervezői pedig továbbra is közvetlen környezetéből kerülnek ki.

Három év alatt a program nagy népszerűségre tett szert a frissen érettségizettek és az egyetemi tanulmányokat már folytató fiatal huszonévesek körében.

Az SP-nek jelenlegi formájában három komponense van. Az „A komponens” egyszeri támogatást jelent, amit kifejezetten a felvételi eljáráson való részvétel céljából folyósítanak, elsősorban olyan egyetemek esetében, ahol a felvételizés is díjköteles vagy kiutazással jár. 2019-ben, amikor a program indult, egyedül ez a komponens volt elérhető, és 18 millós keretösszeget biztosított hozzá az NTK.

Az évről évre bővülő program legfontosabb kiírása a „B komponens”. Ez kiemelt állami ösztöndíjat ajánl azoknak a jelentkezőknek, akiket felvettek a világ legjobb egyetemeinek alap- vagy mesterképzésére. Az esetek döntő többségében ez a tandíj és a megélhetés költségeinek teljes biztosítását jelenti. (Ritkán előfordul, hogy az NTK a költségtervnek csak egy részét téríti meg.)

67 egyetemet sorol fel a világ legjobbjai között az NTK az MIT-től kezdve a Yale-en, az LSE-n, Cambridge-en és Oxfordon át a Zürichi vagy a Heidelbergi Egyetemig. (A CEU nem szerepel a listán, a Fudan igen.) Akit ezen egyetemek valamelyikére felvettek, és még nem múlt el 24 éves, benyújthatja pályázatát a „B komponensre”. Az NTK „cserébe” azt várja ösztöndíjasaitól, hogy szerezzék meg a kellő mennyiségű kreditet, tanulmányaik befejeztével pedig legalább annyi éven keresztül dolgozzanak itthon, ahány éven keresztül a finanszírozást az állam részükre biztosította.

A programnak különös jelentőséget ad, hogy a Brexit miatt az angliai topegyetemeken a nem angliai diákoknak ma háromszor-négyszer akkora tandíjat kell fizetni mint néhány évvel ezelőtt. Ezek az összegek ma a jómódú családból érkező hallgató számára is gyakran megfizethetetlenek.

Ezt tükrözik a kiírásban megfogalmazott limitek is: aki uniós egyetemre nyert felvételt, maximum 14,4 millió forintos támogatásra pályázhat; a nem uniós - köztük a legnépszerűbb brit - intézmények esetében ez a plafon már 23,7 millió forint, Észak-amerikai felsőoktatási intézményben 27,7 millió forint igényelhető évente. A megpályázható összegnek része a tandíjon felül a szállásra, megélhetésre, utazási és egyéb költségekre fordítani kívánt összeg is.

Az ösztöndíj hivatalosan egy évre szól, de a gyakorlat azt mutatja, hogy akit első évben kiválasztanak, a következő évben is bizton számíthat finanszírozásra. Ezt nevezik a program „C komponensének”. Ami logikus, elvégre a befektetésnek akkor van értelme, ha a diák le is diplomázik - a programnak ez a fajta folyamatossága teszi lehetővé azt is, hogy a „stipisek” évfolyamokon átívelő közösséget alkossanak, és ez a szervezők kimondott ambíciója is.

Novák és stábja olyan feltételeket is beépít a pályázatba, amik hosszútávon képesek hálózatba szervezni az ösztöndíjasokat. Elvárásként fogalmazódik meg a közösségi életben való részvétel, a program kommunikációjának támogatása és népszerűsítése. A diákoknak részt kell vállalniuk a következő generációs jelentkezők mentorálásában, sőt, „vállalják, hogy – amennyiben működik ilyen – részt vesznek a célintézmény magyar hallgatói szervezetének munkájában, és Magyarország külképviseletével kapcsolatot tartanak.”

Novák rendkívüli módon kötődik a programhoz, amit jelez az is, hogy évről évre tudta eddig növelni az allokált költségvetést. Az ösztöndíjakra kifizethető teljes éves keretösszeg idén már több mint 500 millió forint, a kiírás szerint ebből a pénzből évi 25 ösztöndíjat oszt ki ebben az évben az NTK, és újít meg már elkezdett tanulmányi támogatásokat. (2021 különleges év volt, mert akkor a Mathias Corvinus Collegium átvállalta néhány jelentkező támogatását, így összességében 34-en kaptak elsőéves ösztöndíjat.)

A kiválasztás két lépcsőben zajlik. A jelentkezők első körben online pályázati ívet töltenek ki, aminek része kell legyen a részletes költségterv mellett egy személyes hangvételű videó is. A pályázatokat nyílt pontrendszer alapján bírálja el a háromtagú bírálóbizottság. Ezeket a szempontokat a kiírás részletesen és pontosan tartalmazza: korábbi tanulmányi versenyen vagy diákolimpián elért eredmények épp úgy számításba kerülnek, mint a motivációs elemek vagy a költségterv megalapozottsága.

A döntőbizottság tagjai Ádám Veronika Széchenyi-díjas biokémikus, a Semmelweis Egyetem korábbi tudományos rektorhelyettese, Aczél Petra, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója és Batta András, a Zeneakadémia volt rektora, egykori kormánybiztos, a Magyar Zene Házának igazgatója. (Friss hír, hogy Aczél Petra szerdán felmondott és távozott a Corvinusról.) Ők nyomják rá a jelentkezési lapokra a végső pecsétet, de a döntésben döntő szerepe van azoknak az instruktoroknak is, akik elkísérik a diákokat a második körre, azaz a kiválasztó táborba.

Az instruktorok által ajánlott diákok több mint 90 százaléka megkapja az ösztöndíjat.

2022 nyarán 150-en jelentkeztek a program B komponensére. Az online pályázat alapján a bizottság a jelentkezők nagyjából harmadát szűrte le, és 49 jelentkező utazhatott el júniusban Balatonszárszóra, ahol a döntésben illetékesek személyesen is megismerkedhettek a diákokkal. Itt születnek meg a végső döntések az ösztöndíjasokról.

A végső döntések szempontjai már kevésbé egyértelműek mint az első körben. Szervezői szerint a Stipendium Peregrinum majdhogynem egyedülálló kezdeményezés; hasonló ösztöndíjprogram sehol máshol a világban nincs - épp ez adja a furcsaságát is. Az ösztöndíjat ugyanis nem rászorultsági alapon folyósítják, hanem közelebbről nem meghatározott képességek és készségek szerint. Ez alaposan megnehezíti a kiválasztás szempontjainak értékelését, a résztvevő diákokat ugyanis egytől egyig a világ legjobb egyetemei hívják - azaz felkészültségükkel és képességeikkel aligha van probléma.

Mindenki tudja, ki osztja az ösztöndíjakat

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt