A pap, aki ellen a McDonald’s indított eljárást kiskorú zaklatása miatt

• Atya, így hívták a kollégái a budapesti McDonald’sban. Volt, akinek elmondta, hogy ez több becenévnél.
• A Meki vásárlói viszont aligha sejtették, hogy a sajtburgerüket egy felszentelt pap készíti, aki továbbra is a papi rend tagja.
• Ez az első olyan eset itthon, ahol megfigyelhetők a két világszervezet, a katolikus egyház és a kapitalista multi ügykezelése közti hasonlóságok és különbségek.
• És az is, hogy a groominggal nem nagyon tud mit kezdeni a magyar jog- és intézményrendszer, ahogy a kiskorú munkavállalók is lehetnének nagyobb biztonságban.

Balázs – akinek nem ez az igazi neve – diákmunka keretében került a gyorsétterembe tavaly nyáron, ahol Atya is dolgozott. A harmincas évei közepén járó férfi közvetlen volt, barátkozós, sokat ölelgette és lapogatta a kollégáit. A 17 éves Balázs egy hete dolgozott ott, amikor elhívta őt és egy másik fiatal fiút bulizni egy Budapesthez közeli városba. Öten voltak egy lakásban, mindenki iszogatott, kivéve Atyát, aki hazafuvarozott mindenkit. Balázst hagyta utoljára. „A kocsiban indult ez a furcsaság” – mondta később jegyzőkönyvbe a fiú.

„Elmondta nekem, hogy a nemi szerve merevedett állapotban van, nem akartam kellemetlen helyzetbe kerülni még jobban, ezért kitérő választ adtam.”

Miután Balázs megkeresett, hogy elmondaná a történetét, először és másodszor is egy parkban találkoztunk, ahova a barátja is elkísérte. Nyilván rém kellemetlen, amikor egy nálad kétszer idősebb idegennek ilyesmiről kell beszélned, de a középiskolás srác a helyzethez képest nagyon összeszedett volt, kiegyensúlyozott ember benyomását keltette. Egy dolog volt, amin láthatóan szorongott, ami miatt vádolta magát: hogy nem volt egyértelműbb az elutasításban. Szakértők szerint ez általános jelenség, a zaklatások áldozatai legtöbbször magukat okolják, nem függetlenül attól, hogy a társadalmi közeg is hajlamos reflexből őket hibáztatni (miért nem állt ellen, miért nem futott el, minek ment oda stb.). A legtöbb felnőtt egy kéretlen telefonos marketinghívást vagy egy bunkó pénztárost is nehezen kezel, nemhogy egy ilyen váratlan, kényelmetlen közeledést – mégis sokan ezt várnák el a gyerekektől is. „Az önvád, a szégyen, a bűntudat – ez a három érzés a legjellemzőbb a zaklatásnak kitett gyerekeknél” – mondja Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, amikor az eset kapcsán beszélgetünk. Balázs is azzal nyomasztja magát, hogy már rögtön a kocsiban el kellett volna mondania nagyon határozottan Atyának, hogy soha többé ne tegyen ilyen ajánlatokat.

Te is letoltad már?

Mert aztán következett a folytatás, vagyis az a rész, amit a szakirodalom groomingnak (becserkészésnek, behálózásnak) nevez. Ez a szexuális visszaélés olyan formája – a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány leírása szerint –, „amikor egy felnőtt azért férkőzik egy gyerek közelébe, hogy valamilyen szexuális tevékenységre vegye rá. Ez is a bántalmazás egyik formája. A bántalmazó fél kapcsolatot alakít ki valakivel (ismerkedés, barátkozás), miközben gyakran hazugságokkal próbálja elérni, hogy szexuálisan visszaélhessen vele. A grooming része lehet, hogy a felnőtt megmutatja a nemi szervét, vagy más, egyértelműen szexuális tartalmú fotót, videót küld. Gyakran arra kéri a gyereket, hogy intim képeket készítsen magáról, vagy hogy ő készíthessen ilyen képeket a gyerekről. A grooming előfordulhat egyszerre személyesen és online is.”

A következő napokban, amikor összefutottak a gyorsétteremben, „hasonló szexuális jellegű dolgokat mondott, illetve később is, több alkalommal, például: áll a nemiszerve, hányszor elégítette ki magát előző este stb.” – olvasható Balázsnak a McDonald’s belső vizsgálata során tett vallomásában. „Később Facebookon is ismerősök lettünk. Többször hívott, írt Messengeren. Nem akartam felvenni, akkor addig hívogatott, amíg fel nem vettem. Általában éjfél után hívott és írt. A közeledésének okát nem mondta. Volt, hogy át is hívott magához csak engem, de nem mentem el.” A fiú próbált arra is hivatkozni, hogy párkapcsolatban él, nem szeretne ilyet csinálni, de ezzel sem tudta leszerelni. Néhány képernyőfotót megosztott velem Balázs, hogy lássuk, milyen üzenetek voltak ezek.

A zaklatók általános taktikája, hogy függőségi viszonyt hoznak létre kiszemelt áldozatukkal. Ezt a közösségen belül nagy tekintélyű pap sokkal könnyebben eléri, mint egy olyan felnőtt, aki gyorséttermi dolgozóként akarja becserkészni egy kollégáját. Atya viszont ügyesen taktikázott: kölcsönkért 20 ezer forintot Balázstól, még az ismeretségük hajnalán, benzinre. Onnantól kezdve a fiúnak akkor is muszáj volt vele kommunikálnia, ha nem akart, mert a pénzt semmiképp nem akarta veszni hagyni.