„Szerényen úgy szoktam mondani, hogy letettünk valamit a nemzet asztalára”

március 24., 18:45
  • Bér tipikus zsákfalu Nógrádban: elöregedő lakosság, kevés munka, használható élelmiszerbolt legközelebb harminc, kórház húsz kilométerre, kátyús a főutca, nincs posta, megszűnt az iskola, lepusztult a játszótér, bezárt a kocsma, csatorna pedig nem is volt soha.
  • A legmegbízhatóbb tempóban a fideszes polgármester, Maczó László több száz hektáros magánbirtoka fejlődik, ahol tizenhárom éve gombaként nőnek ki a földből a Nagy-Magyarország-installációk, Turul-szobrok és egyéb grandiózus nemzeti emlékművek. A terület ékszerdoboza az ország talán legbizarrabb, tetőtől talpig hazafias díszekbe öltöztetett szállodája, ami a Palócfesztiváltól a Betyártalálkozóig különös rendezvények helyszíne.
  • Ezek közül is a legnagyobb egy vidéki fideszes képviselő szervezésében, sok száz terepjáróval zajló off-road fesztivál, ami szakemberek szerint jelentősen károsította a természetet. A rendezvényeknek a területért csak a polgármesternek kell fizetniük, miközben az odavezető, falubeliek által nem használt utat EU-s pénzből újították fel, de akadnak figyelemreméltóbb beruházások is: egy másik EU-s pályázat kivitelezőjeként a képviselő-testület egy saját tagját szavazta meg.
  • Kritikusai szerint az SZDSZ-esből fideszessé lett, 1990 óta hetedik ciklusára készülő Maczó igazi földesúr, aki nem törődik a faluval, a pozícióját a saját gazdagodására használja fel, a szociális tűzifa elvételével fenyeget lakókat. Bér szerintük az ország feudális viszonyainak jelentéktelen, de jellegzetes tükre. Mások szívesen gulyásoznak, pacsiznak össze vele az utcán.
  • Többször is ellátogattam a faluba, a polgármester maga vezetett körbe a birtokán.
photo_camera Maczó László
Fotó: Bankó Gábor/444

„A hölgy úgy néz ki, mint Sylvester Stallone első felesége, Brigitte Nielsen manöken. Szexbomba volt a maga idejében. A hatvani piacon vásároltuk egy roma házaspártól, Jozsótól meg a feleségétől. Mondom neki, Jozsó, mit kérsz ezért a lányért?” – anekdotázik Maczó László a szállodája egy különös dekorációs eleméről, egy próbababáról, amit balról egy magyar nagycímer, jobbról egy Szűz Mária festmény övez. „Egy húszast, Lacikám! József, add ide egy tízesért, mert nincs még egy ilyen kreatív ember a környéken, ha nem egyezünk meg, három év múlva is ide fogod hordani!” Jozsó enged, de a baba ruhájáért már a feleségével kell alkudozni, őt Maczó egy viccel ostromolja: „Két haver, barát, cimbora beszélget, egyik mondja a másiknak: te, képzeld el, az asszony három napja nem szól hozzám! Mire a másik: nagyon jó asszony, becsüld meg őt, mert még egy ilyet nem kapsz! A csaj halálra röhögte magát, és ideadta a kosztümöt kétezerért. Így volt a bábu tokkal-vonóval tizenkettő. Na, most milyen áldás az, amikor az asszony nem morog három napja, óriási áldás, nem?”

Az Andezit hotelben vagyunk, ami a környező birtokkal együtt a béri polgármester, Maczó László tulajdona, és úgy néz ki, mintha David Lynch rendezett volna egy Trianon-filmet, és a díszletek között bolhapiacot tartanának. A 7,5 hektáron elterülő, száz férőhelyes vadászkastély és melléképületei minden szegletét nemzeti érzületet tükröző dísztárgyak, festmények és különböző helyekről összevásárolt, véletlenszerű csetreszek kavalkádja tölti meg. A komplexumot a polgármester ízlése szerint újították fel, a berendezés minden eleme az ő gyűjtőmunkájának eredménye.„Nálunk nagy magyar nemzeti és keresztény értékrendek vannak, minden a magyarságról szól” – mondja nem titkolt büszkeséggel a hangjában.

photo_camera Az Andezit Hotel bejárata
Fotó: Bankó Gábor/444

A hotel Bér külterületén, a falutól másfél kilométerre, a dombok között elterülő Virágospusztán található, amiből 220 hektár a polgármesteré. A teljes birtoka összesen 700 hektár - beleértve a S.U.N. Fesztiválnak otthont adó Csobánkapusztát is -, amivel minden bizonnyal a térség egyik legnagyobb földtulajdonosának számít. Virágospusztát a falu főútján kifelé haladva lehet megközelíteni, ami pontosan a lakott terület határáig feltűnően kátyús, majd onnantól egészen a komplexum bejáratát jelentő palóckapuig feltűnően tükörsima. Az utat a béri önkormányzat - aminek a képviselő-testülete két fideszes, két független és egy KDNP-s képviselőből áll - a Magyar Falu program részeként újíttatta fel 132 millió forint EU-s forrásból, és 7 millió forint önerőből, habár az áthaladó forgalom a polgármester szerint is minimális, amikor nincs rendezvény, és mivel zsákfaluról van szó, a buszok idáig már nem jönnek el. Ha valaki véletlenül mégis elkavarodik erre, valószínűleg nincs felkészülve a látványra, ami az út végén vár rá.

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

„Hunyadi Mátyás szobra, Holtai Laci mester faragta ki a romhányi kőbányából kiválasztott 8 tonnás sziklából, 3,2 tonna” - mutatja be Maczó az Andezit kápolnaként már nem funkcionáló kápolnáját. Az épület tetején hat évvel ezelőtt harangot helyeztek el. „Négyszer szólal meg naponta, pénteken ötször, reggel 6 órakor ébresztőre hívja az embereket, délben a nándorfehérvári diadal tiszteletére, fél 5 után 5 perccel, 16 óra 35 perckor a nemzet gyászára, a nemzet tragédiájára, Trianonra emlékezteti az embereket, este 6 órakor nyugovóra hívja őket, és minden pénteken délután 3 órakor Krisztus megfeszítésének órájában szólal meg” - mondja el szinte egy levegővel. A faluban a harangszót több helybeli szerint sem lehet hallani. „A mesterrel azt írattuk rá a harangra, hogy Isten dicsőségére öntetett engem az Úr 2012. évében Maczó László és családja, az épületen gránittáblát fogunk elhelyezni, aminek a tetejére nagyobb, aranyozott betűkkel az lesz ráírva, hogy Isten dicsőségére szóljon e harang az idők végezetéig. Hát már kegyhellyé váltunk, kegyhellyé!”

photo_camera Az Andezit Hotel aulája. A polgármester szerint az angoloknak legalább akkora felelősségük van Trianonban, mint a franciáknak.
Fotó: Bankó Gábor/444

Maczó tősgyökeres béri, vállalkozó, a falu polgármestereként zsinórban a második, összesen a hatodik ciklusát tölti, a júniusi önkormányzati választásokon indul a hetedikért. A '80-as években kereskedő volt, de aztán úgy érezte, „nem engedhetem meg magamnak azt, hogy karba tett kézzel beülök egy fotelbe, és a szülőfalum a szemem láttára sorvad el.” A politikai pályafutását az SZDSZ-ben kezdte, 1990-től 2006-ig többször is a liberális párt tagjaként nyert Béren. A Fidesz első kétharmados győzelme idején független volt, majd 2019-ben már a kormánypárt jelöltjeként indult. „Most ki az, aki azt mondja, ne engem, hanem ezt vagy azt támogassátok? Olyat senki nem mond. A politika az olyan, hogy ha egyszer fölkérnek valamire, és az ember nemet mond, utána soha semmire nem fogják fölkérni, ejtik örökre” - mondja erről, kimozogva a kérdést, hogy nem érezte-e áthidalhatatlannak az ideológiai szakadékokat a különböző politikai oldalak között. „Hát igen, az SZDSZ liberális volt, a Fidesz meg konzervatív. Magyarul ez az oldal magához édesgetett. Úgy gondoltam, még nem vagyok annyi idős, hogy párton kívül legyek életem végéig. Fideszesként ugyanolyan erős bástyája vagyok a térségnek, mint az SZDSZ-es időkben voltam.” Gyorsan büszke párttaggá vált, lelkesen meséli, kikkel fényképezkedett már: „a Fidesz kongresszusán volt ilyen fal, ott Deutsch Tamással, Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Kövér László házelnökkel, Kocsis Máté frakcióvezetővel készültek fotók. Orbánhoz nem volt könnyű hozzáférni, nagyon sokan voltak. Gulyás Gergellyel két közös fotó is készült Balassagyarmaton.” Szerinte Novák Katalinnak és Varga Juditnak nem kellett volna lemondaniuk, mert „nem követtek el ők olyan bűnt. Egy fölfújt dolog volt az egész. Gyurcsány szemeket lövetett ki, lovakkal tapostatott embereket a pesti utcán, azok sokkal nagyobb bűnök, mint ezek.” Valószínűleg most már kevesen asszociálnának Maczó Lászlóról az SZDSZ-re. A környezetét olyan alapossággal formálta a nemzeti érzelmei képére, mintha attól tartana, hogy minden pillanatban mesterlövészek ellenőrzik, elég magyar-e.

photo_camera „Nem kell nekünk idegen égbolt” - csendül fel az „Igazságot Magyarországnak!” a polgármester autórádiójából
Fotó: Bankó Gábor/444

Virágospusztát a 90-es években vásárolta, a szóbeszéd szerint 50 millió forint körüli összegért. „Ahogy más fagyasztót, színes tévét, meg ilyeneket, úgy a '90-es évek közepétől én földeket vásároltam. A feleségem meg anyám mindig morogtak nekem miatta, amikor vettem egyet. Mondom, ne morogjatok már! Nem kell megijedni, hogy kapálni kell.” Az Andezit Hotel 1944-ben épült, mint Lázár Andor, korábbi igazságügy-miniszter vadászkastélya, az '50-es években a Sziráki Állami Gazdasághoz került, később Volán-, majd Autóker-üdülő volt. Maczó és családja 1995-ben bérbe vette, majd 2000 májusában megvásárolta. „Jobb, hogy egy helyi vette meg ezt is, mintha idejött volna valaki valahonnan” – mondja.

photo_camera Műholdkép Virágospusztáról
Fotó: Google Maps

Virágospuszta 2010, az első Fidesz-kétharmad után született újjá „Nemzeti Emlékhely” néven, ahogy a polgármester megálmodta. Onnantól kezdve a tájat évről évre fokozatosan lepték el a különböző nemzeti és keresztény emlékművek és szimbólumok, amiket Maczó részletesen be is mutat:

  • Mindszenty József-szobor: „a bíboros úr szobra 2 méter 10 centi magas, a gránit táblán a felirat: a nemzet köszönti bíborosát. A bíborosnak volt egy óriási mondása az ötparancsolatról: a történelem orgonáján Isten játszik. Micsoda mondat, ugye? Ember még ilyet nem mondott.”
  • Krisztus-szobor: „a fölső talpazaton az ároni áldás, a sótalpazaton a Tízparancsolat. A szobor 2 méter 70 centi magas, és art deco stílusban készült."
  • Felvidéki kilátó: a falu szlovák gyökereire revizionista stílusban emlékező épület tetejéről „éjszaka Hatvan város egy részének fényeit lehet látni.”
  • „Szent Korona színpad”
  • Lobogók: „katolikus lobogó, református lobogó, evangélikus lobogó, Magyarország-lobogó és a kereszténység lobogója.”
  • Palóckapu, mert „ugye, mi Palócország vagyunk.”
  • Turul-szobor Nagy-Magyarország-táblával.
  • Táblák jelzik, hogy a Bért és Virágospusztát összekötő Táncsics útra immár Magyarok Útjáként kellene gondolni.
  • A történelmi Magyarország terméskőből kirakva.

Ha valakinek ez kevés lenne, megnyugodhat: hamarosan új Horthy-lovasszobor épül bronzból.

photo_camera Virágospuszta palóckapuval, „ÁLDÁS A MAGYARRA” táblával és istállóval
Fotó: Bankó Gábor/444

Az Andezit Hotel a Cserhát egy értékes geológiai ritkasága, a béri Nagy-hegy után kapta a nevét. Az itt található oszlopok a korábbi vulkanikus tevékenység miatt andezit anyagúak, ami Magyarországon példa nélküli, de Európában is nagyon ritka. Mégsem utal semmi arra, hogy a természetjárók idecsábítása és a turizmus fellendítése Bér vagy Virágospuszta fontosabb céljai közé tartozna. A hotelben magánszemélyként szinte lehetetlen szobát foglalni, de ez a honlapról nem derül ki, ahogyan az sem, milyen cég vagy vállalkozás az üzemeltető. Ezzel szemben külön menüpontot szenteltek a rendszeres, illetve már lezajlott eseményeknek, mint például „történelmi nagyjaink” szobrainak szentelése, vadászat, királyi vadászat, disznóvágás vagy Palócvölgyi Betyártalálkozó. A hotel utoljára évekkel ezelőtt frissített honlapja szerint a kastély parkjában „az őshonos állatoktól kezdve az egzotikus ritkaságokig” mindenféle állattal találkozhatunk: magyar racka juhok, mangalica malacok, szarvasok, őzek, vaddisznók, pávák, pónilovak, indián lovak, szamarak, tevék, láma és strucc sétálgatnak szabadon. Valójában a letűnt korszak hírmondójaként már csak néhány csacsi és Leia, a teve élnek itt, akikbe a rendezvények idején is bele lehet futni.

photo_camera Leia, a teve (j) a Dagonya Extrém off-road fesztiválon
Fotó: Bankó Gábor/444

A Tripadvisor-, Facebook- és Google-értékelések vérfagyasztó történetei alapján nehéz elképzelni, hogy az Andezit Hotel karbantartása különösebb pénzt vagy időt emésztene fel:

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!