Karácsony Gergely: Az LMP nem ellenzéki párt

• Hol tud Budapesten elképzelni felhőkarcolókat?
• Ki kit csapott be a Biodómmal és az atlétikai világbajnoksággal?
• Miért tartja Vitézy Dávidot a Fidesz jelöltjének?
• 2018 és 2022 után 2026-ban is indul a miniszterelnökségért?
• Miért nem lett még mindig park a Városháza parkolójából?
• Van kapcsolata Magyar Péterrel?
• Karácsony Gergely két hónappal az önkormányzati választások előtt válaszolt a 444 kérdéseire.

444: Magától értetődő volt, hogy elindul ismét a főpolgármester-választáson, vagy voltak kétségei?

Karácsony Gergely: Nem voltak.

Gondolom ezt az öt évet sikerként értékeli.

Igen, bár életem legnehezebb öt éve volt. De ettől még büszke vagyok arra, amit közösen elértünk. Hogy a főváros megőrizte a működőképességét úgy, hogy reálértékben 30 százalékkal csökkent a finanszírozása, és túl kellett élni egy covidot, egy energiakrízist meg egy inflációs bombát, az szerintem önmagában nagyon komoly teljesítmény. De van egy csomó terület, ahol az elmúlt 30 év távlatában is a legnagyobb lépéseket tettük, például járműcserében, a 3-as metró felújításában, faültetésben, természetvédelmi területek átsorolásában, lakhatási programokban.

Mi az, ami nem sikerült ebben az öt évben?

A lakhatás ügyben szerintem többet kellett volna csinálnunk, de ez nyilván pénz nélkül marha nehéz. Talán a lakásügynökséggel nem kellett volna megvárnunk az európai uniós forrásokat, amiket egyébként megszereztünk. Hamarabb el kellett volna indítani. Ezek nyilván önmagukban fontos ügyek, de a nagy képlet szempontjából ebben a mozgástérben, amit el lehetett érni, szerintem azt elértük.

Mennyire érte meglepetésként, hogy Budapest főpolgármesterének valójában milyen kicsi a hatalma, ami ráadásul fokozatosan szűkül?

Meglepetésként nem ért, nyilván tudatában voltam annak, hogy míg Berlin a Berlinben megtermelt GDP 20 százalékából gazdálkodik, Budapest a Budapesten megtermelt GDP 2 százalékából, ami Európában a legkisebb arány. Azt is tudtam, hogy a kormány hozzáállása ellenséges lesz, bár a ciklus elején ez nem volt annyira egyértelmű, mint ahogy aztán végül is lett. Szerintem ezt a covid idején döntötte el a miniszterelnök.

Volt szerencsém, vagy szerencsétlenségem, nézőpont kérdése, de tanulás szempontjából szerencsém, hogy voltam kormányüléseken. Volt módom látni, hogy a Fideszt meglepő 2019-es választás után nem tudta a miniszterelnök, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel. Akkor jött a járvány, amiben a kormány egyébként szerintem kifejezetten béna volt, az önkormányzatok meg ügyesek, és politikailag életveszélyessé vált az, hogy van egy többé-kevésbé mégiscsak működő önkormányzati szektor.

Akkor döntötték el, hogy egy brutális forráskivonást csinálnak, aminek a nagy része egyébként Budapestet érinti. Kovács Zoltánt megidézve mondhatom, hogy csődbe akarták vinni a fővárost, csak nem sikerült. Nyilván irgalmatlan nehéz körülmények között, de Budapest mégiscsak működik. Ahogy a történészek mondják, ez egy ellenálló város, ami sok mindent kibírt már, még az Orbán-kormányt is.

Egy dolog, ami látványosan nem sikerült, az a Városháza parkolójának parkká alakítása, amit öt éve ígért meg. Ez miért nem megy?

Jó hírem van, mert szerintem mire az interjú megjelenik, eltűnnek az autók, és elkezdődik a Városháza park megnyitása, májustól pop-up park formájában vehetik birtokba a budapestiek, és ha a közbeszerzési hatóság is úgy akarja, akkor még áprilisban megköthetjük a szerződést, a következő ciklusban pedig létrejön itt a város zöld agórája az egészen gyönyörű terveknek megfelelően, Ez egy jelenleg is zajló beruházás. Megújítottuk a Merlin Színházat, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválra átadjuk a budapestieknek ezt a területet. A megszerzett uniós források mellett több milliárd forint közpénz van abban, hogy ez a park megnyílhasson, de a hátsó homlokzat felújítása volt az, ami hosszú évekbe telt, és amit most megcsináltunk.

Felhőkarcolók, légvárak

Mi pontosan az álláspontja a zuglói Dubaj-tervről?

Ez a beruházás, amit a kormány akar megvalósítani, minden elemében felháborító, elfogadhatatlan, és mindent meg fogok tenni azért, hogy ne jöjjön létre. Azért tartom ezt különösen fontos ügynek, mert valójában Budapest hosszú távú városvezetési stratégiájának az a lényege, hogy a főváros népességmegtartó erejét, hogy ezt a szép népies kifejezést használjam, erősíteni kell. Magyarán az a szétterülés, ami Budapest környékén történik, tehát hogy az agglomeráció hogy szívja föl a városba érkező lakosságot, az egy nagyon-nagyon káros folyamat, mert a város körüli zöldfelületek felélésével és egy borzasztó nagy mobilitási igénnyel jár. A 21. századi városfejlesztés fő filozófiája, hogy ne legyenek multifunkcionális városrészek.

Budapestnek új lakásokra, lakóövezetekre van szüksége. A rendszerváltás idején Budapesten 2 millióan laktak. Ezt a számot nyilván nem biztos, hogy vissza tudjuk hozni, hiszen ma már sokkal nagyobb alapterületű lakásokban élünk, de rengeteg olyan rozsdaövezet van Budapesten, ahol új városrészeket kellene kialakítani. És ezek közül a Rákosrendező a legértékesebb terület. Ha ezt turisztikai vagy ingatlanbiznisz célra használjuk föl, ahelyett, hogy mondjuk egy 8-10 ezer lakást tartalmazó új városrészt alakítanánk ki, akkor egy nagyon rossz példát fogunk beégetni, és félő, hogy nem csak itt fog ez történni, hanem mondjuk Józsefvárosban vagy Ferencvárosban is.

El tud képzelni Budapesten felhőkarcolókat?

Én meglepően konzervatív vagyok bizonyos kérdésekben, és az az elv, amit Schneller István budapesti főépítész bevezetett, hogy a Parlament és a Bazilika épületénél magasabb épület ne legyen Budapesten, nekem szimpatikus. Én együtt tudok élni azzal, hogyha azt gondoljuk, ez így már nem tartható, de azzal semmiképpen nem, hogy ezek a magas épületek a világörökség által védett történelmi városképben legyenek.

Nézzük már meg a MOL-tornyot, ami szerintem irgalmatlanul ciki. Én azt az emberi hozzáállást, hogy mi fölül akarjuk írni az elődeink által megépített történelmi várost vagy Budapest természeti adottságait, tehát hogy a Gábriel arkangyal mögé, ami egy kábé negyven méter magas oszlopon áll a Hősök terén, fel akarunk építeni egy háromszáz méter magas épületet, én ezt az emberi hatalomvágy és hübrisz borzasztóan negatív megnyilvánulásának tartom.

El tudok képzelni magas házakat vagy felhőkarcolókat Budapesten, de olyan helyen, ahol nem teszik tönkre azt a városképet, amit mondjuk az Andrássy út vagy a Hősök tere jelent. Amikor épült Budapest, ez egy nagyon kompaktul kitalált város volt, gyönyörűen egységes városképpel. Azért épült meg az első földalatti a kontinensen az Andrássy út alatt, hogy ne kelljen villamost építeni a gyönyörű sugárútra. A Hősök tere a magyar történelmi panteon, az ezeréves magyar államiság szimbóluma. Szerintem az egy borzasztó rossz üzenet, hogy gyakorlatilag egy ilyen törpe kis fogpiszkálóvá válik egy felhőkarcoló árnyékában.

Még zuglói polgármesterként hatalmas ellenzője volt a Liget projektnek. Utólag finomult az álláspontja?

Annyiban finomult, hogy vannak ott épületek, amik megépültek, amiket nem fogok lebontani. Nyilván nem fogok odamenni egy csákánnyal.

De magát a Liget Projektet utólag is hibának tartja?

Abszolút. A Zene Háza, ami joggal népszerű épület, egy szép installáció. Épületként szerintem alig használható. Kiváló programok vannak, de egy akváriumban koncertezni nem annyira jó. Én értem, hogy az volt a koncepció, hogy látszódjon jól a Vajdahunyad vára, és legyen szép az egész, de hát maga az épület 80 százalékban a föld alatt van.

Akik elbizonytalanodtak a Városliget projekt kapcsán, korábban ellenezték, most pedig azt látják, hogy ez tulajdonképpen szép, azt képzeljék el, hogy ha ugyanennyi közpénzt elköltöttünk volna arra, hogy mondjuk a Podmaniczky sétányt megújítsuk, vagy valamilyen rozsdaövezetben csináljuk meg ezeket az épületeket, akkor ugyanolyan szépek és funkciójukban jobbak lennének.

Az adófizető mégis azt látja, hogy még ha borzasztó sok pénzből is, de valami ott elkészül, míg önök egy parkolóból nem tudnak parkot csinálni öt év alatt.

A Liget-törvény 2013 január 1-i, úgyhogy időarányosan mi szerintem jobban állunk. A Zene Háza kb 3 ezer négyzetméter, mi 7 ezer négyzetméternyi területet adunk vissza májustól a budapestieknek és újítunk meg. A Városháza park kapcsán, még egyszer mondom, az első perctől kezdve elindult a munka, csak a kevésbé látványos, hátsó homlokzati felújítással kellett kezdeni A tíz éve üresen álló Merlin épületét felújítottuk, és a területet át fogjuk adni a budapestieknek.

Szinte pontosan négy éve készítettem itt önnel interjút. Akkor volt két nagy budapesti beruházás, amiről beszéltünk, és ezekre szeretnék visszatérni. Az egyik az atlétikai világbajnokság. Utólag hogy gondolja, megérte ezt Budapestnek megrendezni?

Nem tudok erre igennel vagy nemmel válaszolni, mert ugye ez egy adottság volt, volt egy kormányzati szándék ezzel kapcsolatosan.

Ön nélkül nem lehetett volna atlétikai világbajnokság.

Valószínűleg nem. Igazából az van, hogy már bocsánat, megint hazudtak, átvágtak bennünket. Annak a megállapodásnak, amit megkötöttünk Magyarország kormányával, volt egy konkrét eleme, az 50 milliárdos budapesti egészségügyi fejlesztés. Ebből 23 milliárd forint érkezett meg. És a maradék 27 milliárdot bevasaljuk.

Meglepte, hogy becsapja a kormány?